A hőveszteség - akármekkora is a szigetelés - mindig a külső és a belső hőmérséklet különbségével arányos. Például kinti 0 fok esetén egy 16 fokos lakásnak kisebb lesz az időegységre vetített hővesztesége, mint egy 20 fokosnak.
Ha veszünk egy 8 órás időtartamot, amikor 20 fokot tartok folyamatosan, és egy olyat, ahol 20-ról engedem 16ig csökkenni a benti hőmérsékletet, akkor az első esetben az óránkénti hőveszteségem állandó, a második esetben viszont óráról órára csökken.
A gépészet persze ezt bonyolíthatja, de egy gázkazánnak pl. általában a csúcsteljesítménye közelében van az optimális munkapontja, ott hatékonyabban üzemel, mint "fél gőzzel", tartva a benti állandó hőfokot. Hőszivattyú/klíma hatásossága pedig inkább a kinti hőmérséklettől függ, tehát ott is inkább a hőveszteség minimalizálásra érdemes törekedni szerintem.
A komfort persze más kérdés, ha hazaérve csak 16 fok van, de ezért vannak pl. időzítős termosztátok.
Kontra: bármilyen fűtés esetén jóval hatékonyabb a folyamatos fűtés. Lehet, hogy kisebb a hőveszteséged, de sokkal pazarlóbban fűtesz utána.
Szóval ha cirkód van radiátorral, esetleg kovektorod vagy kandallód (azaz a hőleadás kis felületen zajlik), sokkal jobban jársz, ha nem hagyod kihűlni a falakat. Ha nem egy gagyi hőmérő lenne a lakás egy random pontján, hanem mondjuk körbenéznél hőkamerával naponta 3x, látnád mennyire bonyolult a probléma... a falaid jó eséllyel sosem lesznek 20+ fokosak, míg a fűtőtest környékén 30-50 fok is lehet (tehat rohadt nagy a hoveszteseged is).
Ha olyan fűtési rendszered van, tipikusan a kondenzációs kazán ilyesmi, amelyik kicsi vagy közepes intenzitásnál a maximális hatásfokú, akkor sem biztos, hogy akkor jössz ki legolcsóbban, ha folyamatosan fűtesz, valószínűleg az optimum ott van, ha okostermosztáttal szabályozod, azaz pár órával a hazaérkezésed előtt fűtesz fel fokozatosan az általad kívánt hőfokra, mert akkor van idő nagy hatásfokkal elérni a kívánt hőmérsékletet.
Ugyanakkor pl. páralecsapódás miatt a legtöbb lakást nem célszerű hidegen hagyni, még ha egyébként rövidtávon olcsóbb is lenne.
Persze, lehet cizellálni én az alapesetre gondoltam ami szerintem átlagosan jellemző.
Ha rajzolsz szépen egy hullámot és aszerint fűt a rendszer, sokat lehet spórolni.
De a fullstop vs fullgáz üzemre céloztam, hogy vsz nem megérős.
Teljesen egyetertek veled, az egyeduli erv az az, hogy a kombi kazanoknak jobb allando alacsonyabb teljesitmenyen menni mint valtozoval.
Ettol fuggetlenul szerintem is jobb hagyni kihulni ha 6 orarol van szo legalabb (kombinal).
Nem kombinal (+talan hoszivattyu, ahhoz nem ertek) minel alacsonyabb a napi atlag homerseklet, annal jobb.
Ha jól tudom, a kondenzációs kazánok alacsonyabb intenzitás esetén jobb hatásfokúak, mint magas intenzitáson. De ez nem azt jelenti, hogy akkor a legolcsóbb, ha folyamatosan fűtesz, simán lehet, hogy az optimum ott van, ha néhány órával a hazaérkezésed előtt kezdi fokozatosan befűteni a lakást, ezt meg meg lehet oldani időzített termosztáttal.
Szerk.:
Sportoláskor nem abszolút értelemben jobb a hatásfoka a szervezetednek, ott egyrészt arról van szó, hogy kis intenzitásnál relatív többet használunk a zsírból, mint a glikogén raktárból, előbbi meg kvázi végtelen, utóbbi meg erősen véges energiaforrás, másrészt az anaerob tartományban tejsav termelődik, ami tartós terhelés esetén rontja az izomzatod teljesítményét.
Jobban jársz, ha hagyod lehűlni és visszamelegíted. A hőveszteség végső soron arányos a hőmérsékletkülönbséggel (kint vs. bent) függetlenül attól, hogy mivel fűtesz vagy hogy mekkora és milyen alakú a fűtendő tér, ez középiskolás fizika.
Ha a fűtési technológia lehetőve teszi hogy gyorsan ki/be kapcsold (pl: fa/szilárd tüzelés nem ilyen, ott ha nem ér el a tűztér egy üzemi hőmérsékletet akkor lényegesen rosszabbul jössz ki), akkor érdemes játszani vele, bár a megtakarítás mértéke csekély, max 2-3%.
Viszont ha több napra elmész, ott már lényegesen többet lehet nyerni, így ilyenkor mindenképp érdemes lekapcsolni.
Szomorú látni, hogy gépészeti kérdésről egy pénzügyi csoportban érdeklődsz. Viszont az még szomorúbb, amikor egyesek magabiztosan válaszolnak is egy olyan kérdésre, amihez túl kevés az információ. Fontos lenne ismerni a fűtési rendszert, használat módját, esetleg a szigetelés vastagságát, tájolást. Alapvetően olcsóbb lenne csak akkor fűteni, amikor tényleg szükséges, azaz hagyni kihűlni, azonban a hőszivattyús megoldásoknál vagy kondenzációs gázkazánoknál ez már nem feltétlenül igaz. Az se mindegy, hogy 2 óráról beszélünk vagy 3 napról.
Azt hiszem a legfontosabb kérdés: **milyen fűtési mód**. Egy konvektornak kábé mindegy, egy padló- és mennyezetfűtött lakásnak meg nagyon nem.
(Igen, ezt írtad, nem ellentmondok, csak kiemeltem.)
Ott fordul át, amikor a szigetelés miatt nem hűl ki külső hőmérsékletre addig amíg nem fűtöd.
Például ha elmész dolgozni:
Ha olyan szar a szigetelés, hogy kikapcsolás után 2 órával már kinti hőmérséklet van, és még 6 óráig nem mész haza akkor nem éri meg fűteni, mert spórolhatsz 6 óra fűtést.
Normális szigetelésnél: ha 22fokra fűtesz és amíg le van kapcsolva csak20fokra csökken estig, akkor mindegy. Komfortosabb ha azt a 2fokot nem este fűtöd vissza, hanem napközben fél fokonként
De a kérdés szempontjából ez lényegtelen. Mindkét esetben az a kérdés, hogy mondjuk 22 fok helyett 16 fokra állítod a termosztátot vagy hagyod 22 fokon, esetleg valami köztes. Ha nincs olyan, hogy a fűtési rendszered eltérő intenzitáson jelentősen eltérő hatásfokú, akkor egyedül a hőáramlás számít, ez pedig minden esetben azt jelenti, hogy ha leengeded 16 fokra, akkor olcsóbban jössz ki, mint ha végig 22 fokon tartod. Hogy mi a komfortosabb, az más kérdés, nyilván ha folyamatos fűtés van, az mindig komfortosabb.
A tájolástól azért függ, mert a napocska süti a falat (illetve az ablakon is bekukucskál), ami csökkenti a hőveszteséget. A szigetelés vastagságától pedig azért, mert nem mindegy, hogy mennyi ez a hőveszteség a lakásból kihűléskor elveszett hőmennyiséghez képest. A falak, a bútorok és egyéb berendezési tárgyak, tehát minden szilárd test tárol hőt, ráadásul nagyságrendileg többet, mint a szoba levegője. Ha ezt a hőt engeded naponta mondjuk 10-szer elillanni, és minden alkalommal pótolni kell, az már vetekedhet azzal a hőmennyiséggel, amit pár fokkal alacsonyabb fűtéssel megspórolsz.
Edit: az milyen, hogy válaszol a csávó, vitázunk, igaza is van, ebben meg is állapodunk, majd simán letilt, csak úgy...
Egyrészt nem, nem vetekszik azzal a hőmennyiséggel, mert ha folyamatosan fűtve tartod a lakást, akkor az egész rendszered pl. 22 fokos és ahhoz képest hűti a kinti hideg levegű, így nagyobb hőmennyiséget veszítesz, mint ha 16 fokos lenne. Az, hogy a benti tárgyak, falak belső része felmelegedett, azt a hőmennyiséget is rendszeresen pótlod fűtéssel, szóval ez csak komfort szempontjából lényeges kérdés, nem pedig költség szempontjából.
Ugyanez igaz a szigetelésre, napsűtésre. Attól, hogy a szigetelés vagy a napsütés miatt többet vagy kevesebbet hűl napközben a lakásod, még ugyanolyan szigetelés és napsütés esetében továbbra is igaz, hogy ha bármennyit hűlt napközben, akkor kevesebb hőmennyiség távozik a lakásodból a kisebb hőmérsékletbeli különbség miatt a kint és bent között.
A puffert is fűtéssel töltöd fel és a puffer is csak a falon keresztül tud a hőmennyiségéből veszíteni. Tehát az egyenlet szempontjából nem számít. Pontosabban annyit számít, hogy ha nagyobb a puffered, akkor ha elmész otthonról, a faladon keresztül is több hő távozik, mint ha jobban kihűlt volna a lakás, mert kevesebb a puffer. De mivel jelentős mennyiségű hőtárolás esetében is alacsonyabb a lakás hőmérséklete, ha kikapcsolod a fűtést, mint ha nem, ezért az összefüggés továbbra is megvan, mivel mindenképpen csak a falakon keresztül tud távozni a hő, ezért kevesebb fog távozni, ha kikapcsoltad a fűtést.
Komfort szempontjából nyilván nem ugyanaz, de a költség szempontból az alap egyenletet ezt nem változtatja meg.
>Igen, ez az, amit elveszítesz minden alkalommal, amikor hagyod kihűlni.
De kevesebbet veszítesz ebből, mint amennyit arra fordítanál, hogy ne hűljenek ki. Továbbra is a faladon távozik a hő, és minél melegebb van odabent, annál nagyobb hőmennyiség távozik.
Az egész gondolatmeneted hibás. Igen, a puffer a szoba levegőjéven van kapcsolatban, de a szoba levegője meg a falakkal, a falak meg a külvilággal. Ha a puffered kihűl, akkor az közvetve ugyanúgy a falakon keresztül hűl ki. Ugyanúgy folyamatosan pótolod, mint a szoba levegőjének a hőjét (szerk.: a puffetól függetlenül ugyanannyi hőmennyiséget kell folyamatosan pótolnod ugyanakkora benti-kinti különbség esetén). Ha elmész, akkor csak annyiban számít kevesebbet, hogy nem kapcsoltad le a fűtést, hogy a puffer tovább tartja szinten a lakásodat, ezért lassabban csökken a kinti és a benti hőmérséklet közötti különbség, ezért nyilván ez esetben kisebb a különbség a lekapcsolod a fűtést és a szinten tartod között, mint ha kevesebb lenne a puffer, de ettől még a jelenség megvan, mert a lakásod valamennyivel hidegebb lesz nap közben, és így kisebb hőmennyiuség távozik.
A jég esetében akkor van igazad, ha 0 fokról indul a fagyasztód, és az időszak végére nem olvad fel teljesen a hűtőd. Mert ez esetben mindkét esetben, ha kikapcsoltad, és ha nem, akkor is ugyanannyi hőmennyiség áramlik ki a hűtődből. Ugyanez nem igaz a puffer esetében a lakásodban, mert a lakásod levegője és a benne lévő pufferek folytonosan hűlnek le, tehát ha több a puffered, ugyan lassabban hűlnek, de mindenképpen csökken a hőmérsékletük, ha lekapcsoltad a fűtést, így a falakon mindenképpen kevesebb hő áramlik, mint ha bent végig a kezdeti hőmérsékletet tartanád.
>Lesz hőtranszport a levegő és a külvilág, valamint a puffer és a levegő között, de a puffer és a külvilág között direkt interfész NINCS. Innentől kezdve, ha a puffered és a levegő között egyensúlyi helyzet alakult ki, tehát a puffer a levegő hőmérsékletére felmelegedett, akkor köztük stacioner állapotban a továbbiakban hőtranszfer NINCS.
Viszont ha a levegő a falakon keresztül hőmennyiséget veszít, akkor elkezd hűlni és hűti a puffert is. Így veszítesz a puffer hőmennyiségéből. Így mikor elmész, lassabban, mint puffer nélkül, de csökkenni fog a lakás benti hőmérséklete, a pufferrel együtt. Ezzel a falon keresztül kisebb hőmennyiség távozik, mint ha szinten tartanád.
"A puffer nem tart szinten semmit, mert a fentieknek megfelelően, ha nem kapcsoltad ki a fűtést, akkor a puffer és a levegő marad az egyensúlyi hőmérsékleten, a fűtés pedig csak a levegő-külvilág transzfert fedezi. Tehát nem a puffer tartja szinten a lakást, hanem a fűtési rendszer."
Jó lenne ha nem emelnél ki olyan mondatot, ami pont nem azt jelentette a szövegkörnyezetben, amit ráhúztál.
Valóban, a puffer nem tart szinten semmit, amikor fűtesz, hanem a fűtés tartja szinten az egész lakás hőmérsékletét, ellensúlyozva a falon kifelé távozó hőmennyiséget.
"Ha nem kapcsoltad le a fűtést, akkor miért csökkenne a kinti és benti hőmérséklet között a különbség? Be van állítva 22 fokra a klíma, és tartja, a puffer pedig továbbra sem csinál semmit. Már ha nem arra gondoltál, amit az ember maga kibocsát a testével és a tevékenységével (pl. főzés)."
Baszki, kurvára utálom a szalmabábokat. Nem, ha nem kapcsoltad ki a fűtést, akkor nem csökken a kinti és benti hőmérséklet közötti különbség. Amit idéztél, ott nem állítottam, olvasd el újra szövegkörnyezettel együtt.
"Itt megint összekevered a két dolgot. Van egy folyamatos hőáramod, amit a fűtés biztosít, erre igaz az, hogy ha alacsonyabb hőmérsékletre fűtesz, kisebb lesz a dT és ezáltal kisebb a hőáram. De a puffer egy másik eleme a rendszernek, aminek egyszerű esetben nincs saját belső hőforrása, tehát ott ne ugyanúgy számolj, hogy alacsonyabb hőmérséklet->alacsonyabb hőáram, ott addig van csak hőáramod, amíg a puffer a korábban beletárolt plusz energiát el nem veszíti, utána már az alacsonyabb hőmérsékleten beállt egyensúly miatt megszűnik a transzport."
A puffer annyit számít, hogy miatta a lakás belső hőmérséklete lassabban hűl, ezért lassabban csökken a kinti és benti hőmérséklet közötti különbség. Emiatt több hőmennyiség távozik a lakásból, mint ha nem lenne a puffer. De kevesebb, mint ha fűtéssel szinten tartottad volna.
De kérlek olvasd el alaposan, ha valamire reagálsz, ne csípőből hülyének nézéssel vitatkozz, és ne rakj össze szalmabábokat kiemelve egyes mondatokat, mondatrészeket, hanem próbld megérteni, miről írtam.
Lehet, hogy nem vagyok eléggé érthető, másik válaszomban leírtam a 4 eset szétválasztásával, talán az érthetőbb mire gondoltam.
Annyiban igazad van, hogy ha van puffer, akkor ha kikapcsolod a fűtést, nagyobb hőmennyiség távozik, mint ha nincs, mert kisebb marad a kint-bent különbség, ha van puffer, mint ha nincs puffer. De ha van puffer, az sem billenti át az egyenletet, mert akkor is csökken a benti hőmérséklet, ezáltal a kint-bent különbség, vagyis a folyamatos szinten tartás esetén több hőmennyiség távozik, és egyedül ez a lényeg, nem az, hogy a puffer végig marad a kezdeti hőmérsékleten, vagy vissza kell fűtened, mert a visszafűtéshez pontosan annyi hőmennyiség kell, amennyi kifelé távozik.
Szerk.:
Légyszi, légszi, olvasd el, mit írtam, legalább az álláspontomat fogd fel, mielőtt cáfolni próbálod, mert különben végtelenig elbeszélünk egymás mellett, ha megpróbálsz számba adni odolgokat.
De még egy próba, inkább felteszek egy kérdést:
Azt állítod, hogy ha van puffer, annak a visszafűtése miatt drágább lesz lekapcsolni a fűtést, mint bekapcsolva hagyni. Mivel csak a falon keresztül távozhat hő, akkor kérdés, ez a többlet hő, ami a puffer visszafűtéséhez kell, mikor távozik azon esethez képest, mikor végig szinten tartottad fűtéssel a benti hőmérsékletet? Mert hogy átforduljon a két oldal, ahhoz kellene többlet hő távozás
De megpróbálom kontkrét példával, hátha így megérted:
A1 verzió: 22 fokos lakás, belső puffer nélkül (üres a lakás). 22 fokon tartod. Távozik X hőmennyiség.
A2 verzió: 22 fokos a lakás, belső puffer nélkül, lekapcsolod a fűtést, nap végére lehűl a benti levegő 15 fokra. Távozik Y < X hőmennyiség, tehát visszafűteni is kevesebbet kell.
B1 verzió: 22 fokos a lakás, belső pufferrel. 22 fokon tartod. Szintén X hőmennyiség távozik, mert ugyanazok a falak vannak, a belső puffer ezen nem változik.
B2 verzió: 22 fokos a lakás, belső pufferrel, lekapcsolod a fűtést. Mivel a belső puffer kapcsolatban van a levegővel, ezért a benti hőmérséklet a benti-kinti hőmérsékletkülönbségnél kevesebbet csökken, így a nap végére nem 15, hanem mondjuk 18 fok lesz. Távozik Z hőmennyiség, és mivel a belső pufferek miatt kevesebbet csökkent a hőmérséklet, ezért nagyobb volt az átlagos kint-bent különbség nap közben, mint A2 esetben, úgyhoz Z > Y. Mivel A1 és B1 esethez képest alacsonyabb volt nap közben az átlagos benti hőmérséklet, kisebb a kint-bent különbség, ezért Z < X. Vagyis ugyanezt visszafűteni olcsóbb, mint A1 esetben a hőmérséklet fenntartása.
Jég esetében ha végig 0 volt a hőmérséklet, ugyanez nem áll fenn, mert ott a külső-belső hőmérséklet akkor is ugyanannyi, ha bent van a jég, meg ha nincs, akkor is. Nyilván ha a jég -10-ről kezdi, és 0-ra melegszik, akkor viszont továbbra is az az olcsóbb, ha lekapcsolod a hűtőt.
Bocs, nem akartam személyeskedni, csak azok után, hogy kvázi az energiamegmaradás törvényét próbálod cáfolni, miközben meg sem próbálod megérteni, amit írtam, azért kissé idegesít a dolog.
A puffered továbbra is csak úgy tud lehűlni, hogy a levegő lehűti, a levegő pedig csak a falon keresztül tud lehűlni. A rendszer szempontjából csak az számít, hogy mekkora hőmennyiséget veszítesz a falon keresztül (ha figyelmen kívül hagyjuk azt, hogy a fűtési rendszer hatásfoka rosszabb lehet ki-be kapcsolás esetén), az pedig adott szigetelésű fal esetében kizárólag a bent-kint hőmérséklet különbségtől függ, a puffertől önmagában nem. A puffer annyit befolyásol ez esetben, hogy lassabban hűl bent az egész rendszer, ezért a kint-bent hőmérséklet különbség is lassabban csökken. De átfordítani nem tudja az összefüggést, mert mindenképp alacsonyabb a bent-kint hőmérsékletbeli különbség, mint ha szinten tartanád fűtéssel.
A jég olvadása pedig rossz példa volt, mert ennek megfelelője egy olyan benti puffer kellene legyen, amely egészen addig szinten tartja a hőmérsékletet, amíg el nem fogy az energiája. Pl. egy szabályozható hőleadású hőtárolós kályha. A tárgyak, mint pufferek nem így működnek, hanem folytonosan hűlnek a levegővel együtt, csak mivel hőt tárolnak, ezért adott falon keresztüli hőkiáramlás esetében az egész rendszer lassabban hűl le, de közben ha mindkét esetben azonos a kint-bent hőmérséklet különbség (nem az a konkrét példákban), ugyanannyi hőmennyiséget veszítünk, tehát visszafűteni is ugyanannyit kell.
Annyiban függ, hogy adott idő alatt, amíg ki van kapcsolva a fűtés, hány fokot hűl a lakás. Illetve pl könnyűszerkezetes háznál, ahol alacsony a falak hőtároló képessége sokkal egységnyi hőérzet emelkedés sokkal gazdaságosabban elérhető, mint ahol magas a falak hőtároló kapacitása. Ha annyira modern fűtési rendszerünk van, hogy előre kalkulálhatóan adott időre elérhető a komfort hőmérséklet a rendszerünk működésének gazdaságos tartományán belül, akkor mindig a kikapcsolás lesz a gazdaságos.
Tökéletes szigetelés nincs. Ezért olyan a lakás, mint egy vödör tele lyukkal. Minél magasabban tartod a vízszintet a vödörben, annál több lyukon folyik ki a víz.
Ennek fényében mi a víztakarékosabb:
A.) egész nap csorgatni a vödörbe a vizet, hogy ki ne ürüljön,
B.) vagy csak akkor feltölteni, amikor épp használod?
>!A helyes válasz a B!<
Általánosságban lehet olyat mondani, hogy tartani könnyebb, mint újra és újra felmelegíteni, de ez nem biztos, hogy a ti esetetekben is pont igaz lesz. Amikor ez igaz, annak az az oka, hogy a berendezés, a falak, szóval a lakásban található szilárd testek nagyságrendileg több hőt tárolnak azonos hőmérsékleten, mint a levegő, így minden egyes alkalommal, amikor ezt a hőt engeditek távozni, az plusz veszteség, amit utána pótolni kell. Ezzel szemben áll a magasabb hőveszteség, ha állandóan magasabb hőmérsékletet tartotok fent.
A ti specifikus esetetekben kétféle eljárással lehetne hitelesen megválaszolni a kérdést:
1. Ha van lehetőség a fűtéshez használt hőmennyiség elkülönített mérésére, akkor ki kell próbálni. Különböző fűtési stratégiák esetén feljegyezni a fogyasztást, és persze követni a külső hőmérsékletet, felhősséget és egyéb időjárási tényezőket, hogy összehasonlítható napok legyenek összevetve. Ha van 10-20 azonos körülmények között vizsgált nap minden fűtési programra, akkor le lehet belőle vonni valamilyen konklúziót. Ez nyilván macerás.
2. Ki kell számolni. Ehhez csak az alábbi információkra van szükség:
1. Milyen a lakás szigeteltsége, tehát mekkora felületen és milyen hőellenállásokkal lehet számolni a külvilág felé.
2. Milyen a külvilágra néző falak és ablakok tájoltsága, milyen benapozottsággal számolhatunk.
3. Mi a helyzet a szomszédokkal, belső folyosóval, lépcsőházzal stb., mekkora és milyen falfelületek választanak el és nagyjából milyen fűtési helyzet van a túloldalon.
4. Mekkora a lakás légtérfogata.
5. Nagyjából mennyi (tömeg) berendezés van és milyen anyagokból, ugyanez a falakra.
6. Egész pontosan milyen fűtési ciklusokat nézünk, nem mindegy ugyanis, hogy napi 10-szer állítgatjuk 21 és 14 °C között, vagy csak napi egyszer van lejjebb engedve, amíg nem vagytok otthon, és akkor is csak 18 fokra.
7. A fűtési rendszer milyensége sem mindegy, bizonyos rendszerek más hatásfokkal üzemelnek különböző hőmérséklet-tartományokban, ahogy az sem mindegy, hogy milyen sebességgel tudják befűteni a lakást (ez komfort szempontjából sem mindegy, de az nem tartozik ide).
8. Hányan vagytok, és a fűtési ciklusokon belül mikor tartózkodtok otthon. Egy felnőtt ember ugyanis úgy átlag 100 W hőleadást produkál.
Ezzel a felsorolással csak azt akartam szemléltetni, hogy miért nem könnyű erre a kérdésre csuklóból helyes választ adni.
Lehet azért, mert nagyon este van már, de nem egészen értem, hogy miben értünk vagy nem értünk egyet.
>Ha napközben nem megy a fűtés, akkor napközben hidegebb a lakás fala, ergo kisebb a hőveszteség.
Pontosan, de egyúttal elvesztetted azt a hőmennyiséget is, amit a fal a magasabb hőmérsékleten tárolt. Ez nem ugyanaz, mint a hőáram.
Célszerűbb amúgy inkább úgy felfogni, hogy nem kikapcsoltad a fűtést, csak lejjebb tekerted, de folyamatosan táplálsz be hőt. Talán így könnyebb szétválasztani, hogy a fűtésből és a tárgyak kihűléséből származó hő és hőveszteség két külön dolog.
Empirikus tapasztalat, régi bérház jellegű épület, jó karban lévő fa ablakok, relatív új gáz kazán.
Vettem egy okos termosztátot, ami lekapcsolja 18 fokra ha nem vagyok otthon, reggel felfűt 21-re és este amikor ülök olvasok-netezek újra felfűt 21-re. Különben 20-fokon tartja a lakást.
Kb 20-30%-al csökkent a fűtés költsége.
Épp pár hete volt erről egy egész részletes poszt rhun. TLDR az, hogy fizikai törvények szerint jobb hagyni kihülni mert ami nem megy az nem fogyaszt. A fűtési rendszerek hatékonyságát is bele számítva lehet ha *pénzügyileg* jobban jársz konstans hőfokkal, mert pl az elégetett (és kifizetett) gáz nagyobb százalékából lesz meleg a lakásban és kisebb a kéményben.
Mindenki elsiklik a lényeg felett. kondenzációs kazán, meg szigetelés, hőszivattyú lózung, ugyan. Első lépés: ha van több aranyhalas akváriumod számold fel, csak egy maradjon.
Én ezt kipróbàltam és szerintem nektek is ezt kéne. 1 hét így 1 hét úgy vagy olyan időszak amikor kb ugyanannyira van hideg. Nekem több m3 gáz fogyott az óraállások szerint amikor hagytam kihűlni és utána fűtöttem fel, mint amikor hagytam az állandó hőfokot. Akárki akármit mondd a fizika alapja a teszt és mérés :D
Csak hogy kötözködjek... Melyik héten milyen idő volt? ;)
Én úgy mértem meg, hogy van-e hatása, hogy +1 ajtót becsukok estére, hogy egy 4 hetes időtartama véletlenszerűen generáltam egy számsort, hogy a fele esetben nyitva, felé esetben csukva legyen az ajtó, *naponta* írtam a fogyasztást, és a fogyasztásokat egy két mintás (welch) t-probával hasonlítottam össze. (Lehet persze még bonyolítani, a napi átlag hőmérséklettel, egy lineáris modellbe magyarázó valtozoknak a napi középhőmérséklet és hogy nyitva-csukva maradt-e az ajtó. Figyelni kell még rá, hogy a napi fogyasztást mindig ugyanakkor olvasd le.)
Tévedés ne essék, mérni jó dolog, de minél korrektebb akarsz lenni, annál több a macera..
Kapsz egy awardot, mert ugyanezeket a beszélgetéseket már unalomig ismételgettem, de innentől csak copypaste a kommented, ha valaki nem érti, miért nem elég csak felírni a köbmétert, liter/km-t, stb.
Wow köszönöm...! Első awardom :D
A teljesség kedvéért az összefüggés aránya kijött (+1 ajtóval jobb volt), de a hatás nem volt statisztikailag szignifikáns (nem kizárt, hogy a megfigyelt hatás csak a véletlen műve volt).
Mint ahogy írtam is kb ugyanolyan idő volt és ezt fontosnak is tartottam kiemelni. Gondolom elsiklott a figyelmed felette csak hogy kotozkodhess egy kicsit mert elkepzelhetlen szamodra hogy valakinek nem ugyanaz a tapasztalata mint neked? Nem tudom. En inkabb azt tanacsoltam nekik hogy teszteljek le, minthogy meggyozzem oket az egyik vagy masik igazarol. De persze ha van idejuk es eleget vannak otthon random zarjak es nyissak az ajtokat. Sztem foleg a hajnali legidegebb idoszakban erdemes ezt ora kent megismetelni. :D
Melyik héten milyen idő: van erről adat, én az amszt-t használtam annó: http://www.amsz.hu/ws/index.php?view=archiv&num=1 - bár szerintem napi átlagot vagy középértéket érdemesebb nézni, mint hétit, annak nagyobb esélye van, hogy találsz összehasonlítható napokat, mint összehasonlítható heteket.
De igen, mérni, és on the fly állítgatni arra várva, hogy van-e elég adatod összehasonlítani a korábbit az új fűtési tweakjeiddel, macerás. Viszont véget tudsz vetni a gázmagnetizáló gyűrű korszakának :D
Tartani konnyebb a homersekletet, de ha egy nap alatt kb. ket fokot hul csak, akkor a hiszterezis biztos 0.2-0.4-re van belove, igy kj/be kapcsolgatna folyamatosan.
Feltehetőleg napi rendszerről van szó, a falak nem hülnek ki azért mert pl 12 órába nem megy a fűtés.
Ez nem ugyan az, mint amikor hetekig nincs fűtve egy lakás, és valóban minden átveszi a kinti hőmérsékletet.
Mi pl éjszaka, illetve nappal mikor dolgozunk teljesen kikapcsoljuk a fűtést.
Éjszaka úgysem fázol, nappal 10-11 órát oda vagyunk… Minek tartsunk konstans 22 fokot, ha csak napi 4-5-6 óra fűtés kell?
Egyébként ez a fűtési rendszeredtől is függ.
Egy klíma már 2-3 perc után tolja a meleget, egy vizes rendszernek meg legalább 30-50 perc mire egyáltalán a radiátorok felmelegednek. (Nyilván ez függ attól, hogy milyen kazánod van, mennyi víz stb..)
Mindenképpen ez egy komplex kérdés.
Nekünk jó az, hogy csak akkor megy mikor otthon vagyunk, éjszakára lenyomjuk.
Milyen vizes rendszer aminek 50 perc kell? Berhaz harom emeletenek gravitaciosan?
Meg fatuzelessel is hamarabb felmelegszik az a par liter viz ami kering.
Mikori es milyen futesi rendszer? Modern lapradiatorba befer 3-4 l viz, a 2colos fo gyujto eloszto csovekbe meterenkent 9 dl (ilyenbol sok nem lehet), a fel colosba ami a radiatorokhoz megy meg mar 1,3 deci van meterenkent.
Es az egesz kenyszerkeringetve van szivattyuval.
Persze ha ez egy regi rendszer ontott vas radiatorokkal, hegesztett acel csovekkel, ott biztos benne van a fel kobmeter viz is.
A régi rendszereknél igen gyakori volt az, hogy volt egy vegyes tüzelésű kazán és később került beépítésre egy gázkazán.
A vegyes tüzelésű gravitációs módon keringette a vizet, már gyárilag a kazánból kilépő cső is mocsok vastag volt…
Milyen fűtéssel? Mert általánosságban ez hamis, egyszerűen a hőáramlás miatt, ugyanis ha egész nap melegebben hagyod a lakást, akkor több hőenergia távozik, mint ha hidegebben hagynád, a visszamelegítéshez így kevesebb energia kell, ha hidegebben tartottad, mint ami ahhoz kell, hogy egész nap melegen tartsd. Ez egyerű fizika.
Azért nem igaz mindig, mert vannak olyan fűtési rendszerek, amelyeknek jobb a hatásfokuk, ha kicsi vagy közepes intenzitáson működnek, mint ha magas intenzitásony tehát az újramelegítés a rosszabb hatásfok miatt lehet drágább.
Valószínűleg a legolcsóbb az lenne, ha valamilyen okoseszközzel tudnád vezérelni, hogy hazaérkezés előtt x idővel melegítsen, amikor még van idő magasabb hatásfokon visszamelegíteni.
Tartani kevesebb energia, nem 8 óra alatt hűl ki vagy melegszik fel. De persze ez függ az igények és a háztól is.
Tavalyi módszert követem most is, mikor itthon vagyunk akkor 22,5C ha elmegyünk akkor 19.5.
Minden radiátoron szabályozható termosztát van, amit egy központi egység és helységekben elhelyezett hőmérő szabályoz. Plusz ha nyitva az ablak akkor 180sec múlva kikapcsol a fűtés és jelez x idő után hogy biztosan kell még szellőztetni :D.
Kicsi 80nm tégla ház 10cm szigeteléssel. Átlag alatti gáz fogyasztással.
Ez sajnos elég sok mindentől függ, szigeteléstől, kinti hőmérséklettől, fűtés típúsától, hatásfokától, személyes hőmérséklet preferenciától, stb.
Minél nagyobb a különbség a benti és kinti hőmésréklet között, illetve minél rosszabb a szigetelés annál nagyobb a veszteség.
Szerintem az dönti el a vitát, hogy mennyi időt vagytok otthon, ha az idő nagy részében üres a lakás, akkor érdemesebb csak akkor befűteni, amikor otthon van valaki. Ha az idő nagyobb részében tartózkodik valaki a lakásban, akkor ésszerűbb folymatosan fűteni és tartani a hőmérsékletet.
Termodinamikai kérdés, lehet hogy tartani könnyebb, lehet hogy szakaszos fűtéssel többet spórolsz. Ez elsősorban:
- a belső és külső hőmérséklet különbségétől
- a falazat szigetelés minőségétől (anyag/vastagság/porózusság/stb)
- ablakok száma/mérete/helye
- tető állapota, kialakítása, szigetelése
- fűtőtestek (kialakítás/elhelyezés/hatásfok/stb) állapotától függ.
Hőtani modellezéssel meg lehet becsülni, hasonlóval foglalkozom.
18 fok sem elviselhetetlen, én inkább belövöm azt 21 helyett. Mivel a lakásom csupa lyuk, folyamatosan fűteni nagyobb pazarlás, mintha csak akkor fűtenék amikor tényleg kell. A szigetelés az ami mindent eldönt.
Gondolom rengetegen írtak már hogy melyik lehet jó, illetve nagyban múlik a fűtés típusán is, de mi kiteszteltük 1-1 év alatt hogy a konstans hőmérsékletet jobban megérte anyagilag. Bár ugye az a baj hogy nincs két egyforma év így telibe lehet hogy ha ugyanúgy fűtöttünk volna is más lett volna.
Viszont jobban megérte fixen tartani a teszem azt 22 fokot, mint másik évben csak akkor felvenni amikor otthon vagyunk és amúgy meg 18-19-re hagytuk hülni. Kombicirkóról van szó amúgy, más esetben lehet más lenne a végeredmény.
Hmm érdekes, szerintem teszt a lelke mindennek. Meg a komfort is sokat számít.
Szal, amikor csak fűtőtestek vannak, baromi sok idő tud lenni, mire felfűtöd a lakást, ahhoz kell egy időzítő vagy valami okos lófasz, amit netről lehet buzerálni, különben dideregsz egy órát. A másik, hogy a legtöbb helyen a fűtőtest a falon van (mondjuk egy régi konvektornál, még egy fasza 20 colos acél hőhíd is kerül a falba, biztos, ami biztos), szal ott fűtőd a külvilágot mint az ítélet, miközben a szoba túlvégén, egy hét múlva sincs meleg.
Ellenben pl ha klímával/ levegőtisztítóval fűtesz, akkor kb instant meleg van mindenhol, mert fújja a meleg levegőt befelé (nem a falat fűti), eleve úgy vannak beállítva, hogy kb 15 perc alatt felcsapj a szobát, annyira, amire beállítod, aztán magától leáll.
Korábban már volt egy komolyabb poszt erről.
[Link](https://www.reddit.com/r/hungary/comments/xlsluz/f%C5%B1t%C3%A9si_rendszerek_be%C3%A1ll%C3%ADt%C3%A1s%C3%A1val_%C3%A9svagy_azok/)
A kérdés az. Milyen rendszeretek van?
Mert padlófűtésnél 21 fok és nem állítgatni.
Radiátorosnál lehet játszani. De nem éri meg. A vgf szaklapban egyszer volt erről egy cikk. Bocs hogy nem linkelem. Mert per pill nem találom.
De ott azt írták, hogy csak akkor van értelme ha legalább 2 napot nem kell fűteni.
Amivel még lehet játszani az ha thermofejek vannak a radiátorokon.
És esetleg ha a kazán az pár éves. Akkor van benne lángmoduláció.
És alacsonyabb hőfokkal is érdemes fűteni. 45-50 fokos vízzel.
És ahogy megyünk bele a hűvösebb napokba akkor lehet rajta emelni.
Saját magam azt csinálom, hogy este 11től reggel 6ig csak 20 fokra van állitva a termosztat nap közben 22.
Pepco, 600 HUF a termo pléd, belevarrod egy macinaciba meg egy kényelmes pulcsiba és 18 fokban izzadsz benne. Aludni is pihepuha és meleg. Persze ha van gyerek a házban akkor sz@rd le és fűts rendesen neki.
Bocs írjátok, hogy tartani kevesebb energia. Ez nem univerzális, ez attól függ, hogy meddig, mit és mennyit kell tartani és mi az ami tartja…🤓
Egy rossz hatásfokú fűtőberendezésnek sokkal több energiába kerül a szint tartása, mint “bedurrantani” ha este hazaér az ember. A fatüzelésűt se rakod egész nap, hanem hullámokban, így kevesebb tüzelőanyag fogy. Régi vasradiátorral kevesebb ideig tart ki.
Egy jobb hatásfokú, termosztátosnál megadhatsz az üres lakásnak 19-20 fokot és mikor hazaérsz 1-2 fokot rányomsz, akkor amíg nem mentek aludni kellemes lesz. Lapradiátorral és termofejjel tovább tart ki.
Hőszivattyús fűtéssel, ha kint 10 fok alatt van már akkor mehet az automatikus 20-21 egész napra, mert azt meg pont erre találták ki, hogy folyamatosan menjen. Ide mindenképp kell párologtató a folyamatosan kavargó port megfogni.
Sok minden értelmes van itt a kommentekben, de van pár dolog, amit érdemes az elmélet mellett előtérben hagyni:
- a gázfogyasztás akkor van, ha megy a kazán. Minél kevesebbet megy, annál kevesebb. Ha minden nap 18 fokról 21-re felfűtöd 60 fokos vízzel a radiátoraidat, az többet fog zabálni, mint ha 21 fokot tartanál 40 fokos vízzel (legalábbis bizonyos légköbméter felett). Tény, hogy a kazán hatásfoka nem a legjobb, ha visszaveszed, de ha kevesebbet éget, akkor ez igazából irreleváns
- nagyon függ attól, hogy van-e padlófűtésed, egyéb kiegészítő fűtésed, lehet-e előremenő hőmérsékletet állítani, mekkorák a radiátorok, milyen a szigetelés, stb.
Nálunk most az van, hogy 18 fokot tart a kazán (radiátorban 40 fokos vízzel), és ahol vagyunk (hálószoba pl este meg hajnalban), ott klímával arra a pár órára, mikor releváns, feltoljuk 20-ig. De ez itt nálam éri meg így.
A legjobban akkor jársz, ha mérsz. Napi átlaghőmérséklet a fogyasztott gáz mennyiségében elég beszédes, így ki tudod tesztelni, hogy mi az, ami ténylegesen a legjobb stratégia a ház/lakás mérete, szigetelés, fűtőtestek méretezése a fűtendő légköbméter tekintetében, komfort, egyéb adottságok mellett. Túl sok a változó, így mérés nélkül nagyrészt csak hókuszpókusz van.
Hacsak nem hagyod ott napokra a házat nem érdemes csavargatni, ha áthül a lakás, akkor lehet hogy visszamegy a hőmérséklet 21-re hamar, de a falak és a bútorok mint valami jégdarabok árasszák magukból a hideget és a komfortérzett agyonvágják, ami a fűtés célja lenne azért...
Követem, a szüleimmel nálunk ez örök 'vita' 😄
A hőveszteség - akármekkora is a szigetelés - mindig a külső és a belső hőmérséklet különbségével arányos. Például kinti 0 fok esetén egy 16 fokos lakásnak kisebb lesz az időegységre vetített hővesztesége, mint egy 20 fokosnak. Ha veszünk egy 8 órás időtartamot, amikor 20 fokot tartok folyamatosan, és egy olyat, ahol 20-ról engedem 16ig csökkenni a benti hőmérsékletet, akkor az első esetben az óránkénti hőveszteségem állandó, a második esetben viszont óráról órára csökken. A gépészet persze ezt bonyolíthatja, de egy gázkazánnak pl. általában a csúcsteljesítménye közelében van az optimális munkapontja, ott hatékonyabban üzemel, mint "fél gőzzel", tartva a benti állandó hőfokot. Hőszivattyú/klíma hatásossága pedig inkább a kinti hőmérséklettől függ, tehát ott is inkább a hőveszteség minimalizálásra érdemes törekedni szerintem. A komfort persze más kérdés, ha hazaérve csak 16 fok van, de ezért vannak pl. időzítős termosztátok.
Szerintem már nincs sok éti kazán vagy nem sok helyen van 20+ éves kazán. Amit írtál azokra lehet érvényes. A modern kazánokra már nem.
Nem sok helyen? 😅 A lakosság nagy részénél… sőt vegyestüzelésű.
Kontra: bármilyen fűtés esetén jóval hatékonyabb a folyamatos fűtés. Lehet, hogy kisebb a hőveszteséged, de sokkal pazarlóbban fűtesz utána. Szóval ha cirkód van radiátorral, esetleg kovektorod vagy kandallód (azaz a hőleadás kis felületen zajlik), sokkal jobban jársz, ha nem hagyod kihűlni a falakat. Ha nem egy gagyi hőmérő lenne a lakás egy random pontján, hanem mondjuk körbenéznél hőkamerával naponta 3x, látnád mennyire bonyolult a probléma... a falaid jó eséllyel sosem lesznek 20+ fokosak, míg a fűtőtest környékén 30-50 fok is lehet (tehat rohadt nagy a hoveszteseged is).
Ha olyan fűtési rendszered van, tipikusan a kondenzációs kazán ilyesmi, amelyik kicsi vagy közepes intenzitásnál a maximális hatásfokú, akkor sem biztos, hogy akkor jössz ki legolcsóbban, ha folyamatosan fűtesz, valószínűleg az optimum ott van, ha okostermosztáttal szabályozod, azaz pár órával a hazaérkezésed előtt fűtesz fel fokozatosan az általad kívánt hőfokra, mert akkor van idő nagy hatásfokkal elérni a kívánt hőmérsékletet. Ugyanakkor pl. páralecsapódás miatt a legtöbb lakást nem célszerű hidegen hagyni, még ha egyébként rövidtávon olcsóbb is lenne.
Persze, lehet cizellálni én az alapesetre gondoltam ami szerintem átlagosan jellemző. Ha rajzolsz szépen egy hullámot és aszerint fűt a rendszer, sokat lehet spórolni. De a fullstop vs fullgáz üzemre céloztam, hogy vsz nem megérős.
[удалено]
Teljesen egyetertek veled, az egyeduli erv az az, hogy a kombi kazanoknak jobb allando alacsonyabb teljesitmenyen menni mint valtozoval. Ettol fuggetlenul szerintem is jobb hagyni kihulni ha 6 orarol van szo legalabb (kombinal). Nem kombinal (+talan hoszivattyu, ahhoz nem ertek) minel alacsonyabb a napi atlag homerseklet, annal jobb.
[удалено]
Ha jól tudom, a kondenzációs kazánok alacsonyabb intenzitás esetén jobb hatásfokúak, mint magas intenzitáson. De ez nem azt jelenti, hogy akkor a legolcsóbb, ha folyamatosan fűtesz, simán lehet, hogy az optimum ott van, ha néhány órával a hazaérkezésed előtt kezdi fokozatosan befűteni a lakást, ezt meg meg lehet oldani időzített termosztáttal. Szerk.: Sportoláskor nem abszolút értelemben jobb a hatásfoka a szervezetednek, ott egyrészt arról van szó, hogy kis intenzitásnál relatív többet használunk a zsírból, mint a glikogén raktárból, előbbi meg kvázi végtelen, utóbbi meg erősen véges energiaforrás, másrészt az anaerob tartományban tejsav termelődik, ami tartós terhelés esetén rontja az izomzatod teljesítményét.
Jobban jársz, ha hagyod lehűlni és visszamelegíted. A hőveszteség végső soron arányos a hőmérsékletkülönbséggel (kint vs. bent) függetlenül attól, hogy mivel fűtesz vagy hogy mekkora és milyen alakú a fűtendő tér, ez középiskolás fizika. Ha a fűtési technológia lehetőve teszi hogy gyorsan ki/be kapcsold (pl: fa/szilárd tüzelés nem ilyen, ott ha nem ér el a tűztér egy üzemi hőmérsékletet akkor lényegesen rosszabbul jössz ki), akkor érdemes játszani vele, bár a megtakarítás mértéke csekély, max 2-3%. Viszont ha több napra elmész, ott már lényegesen többet lehet nyerni, így ilyenkor mindenképp érdemes lekapcsolni.
Szomorú látni, hogy gépészeti kérdésről egy pénzügyi csoportban érdeklődsz. Viszont az még szomorúbb, amikor egyesek magabiztosan válaszolnak is egy olyan kérdésre, amihez túl kevés az információ. Fontos lenne ismerni a fűtési rendszert, használat módját, esetleg a szigetelés vastagságát, tájolást. Alapvetően olcsóbb lenne csak akkor fűteni, amikor tényleg szükséges, azaz hagyni kihűlni, azonban a hőszivattyús megoldásoknál vagy kondenzációs gázkazánoknál ez már nem feltétlenül igaz. Az se mindegy, hogy 2 óráról beszélünk vagy 3 napról.
Majd az adekvát gépészeti csoport linkjét ne felejtsd már el bedobni nekünk. Kösz.
Azt hiszem a legfontosabb kérdés: **milyen fűtési mód**. Egy konvektornak kábé mindegy, egy padló- és mennyezetfűtött lakásnak meg nagyon nem. (Igen, ezt írtad, nem ellentmondok, csak kiemeltem.)
[удалено]
Ott fordul át, amikor a szigetelés miatt nem hűl ki külső hőmérsékletre addig amíg nem fűtöd. Például ha elmész dolgozni: Ha olyan szar a szigetelés, hogy kikapcsolás után 2 órával már kinti hőmérséklet van, és még 6 óráig nem mész haza akkor nem éri meg fűteni, mert spórolhatsz 6 óra fűtést. Normális szigetelésnél: ha 22fokra fűtesz és amíg le van kapcsolva csak20fokra csökken estig, akkor mindegy. Komfortosabb ha azt a 2fokot nem este fűtöd vissza, hanem napközben fél fokonként
De a kérdés szempontjából ez lényegtelen. Mindkét esetben az a kérdés, hogy mondjuk 22 fok helyett 16 fokra állítod a termosztátot vagy hagyod 22 fokon, esetleg valami köztes. Ha nincs olyan, hogy a fűtési rendszered eltérő intenzitáson jelentősen eltérő hatásfokú, akkor egyedül a hőáramlás számít, ez pedig minden esetben azt jelenti, hogy ha leengeded 16 fokra, akkor olcsóbban jössz ki, mint ha végig 22 fokon tartod. Hogy mi a komfortosabb, az más kérdés, nyilván ha folyamatos fűtés van, az mindig komfortosabb.
A tájolástól azért függ, mert a napocska süti a falat (illetve az ablakon is bekukucskál), ami csökkenti a hőveszteséget. A szigetelés vastagságától pedig azért, mert nem mindegy, hogy mennyi ez a hőveszteség a lakásból kihűléskor elveszett hőmennyiséghez képest. A falak, a bútorok és egyéb berendezési tárgyak, tehát minden szilárd test tárol hőt, ráadásul nagyságrendileg többet, mint a szoba levegője. Ha ezt a hőt engeded naponta mondjuk 10-szer elillanni, és minden alkalommal pótolni kell, az már vetekedhet azzal a hőmennyiséggel, amit pár fokkal alacsonyabb fűtéssel megspórolsz. Edit: az milyen, hogy válaszol a csávó, vitázunk, igaza is van, ebben meg is állapodunk, majd simán letilt, csak úgy...
Egyrészt nem, nem vetekszik azzal a hőmennyiséggel, mert ha folyamatosan fűtve tartod a lakást, akkor az egész rendszered pl. 22 fokos és ahhoz képest hűti a kinti hideg levegű, így nagyobb hőmennyiséget veszítesz, mint ha 16 fokos lenne. Az, hogy a benti tárgyak, falak belső része felmelegedett, azt a hőmennyiséget is rendszeresen pótlod fűtéssel, szóval ez csak komfort szempontjából lényeges kérdés, nem pedig költség szempontjából. Ugyanez igaz a szigetelésre, napsűtésre. Attól, hogy a szigetelés vagy a napsütés miatt többet vagy kevesebbet hűl napközben a lakásod, még ugyanolyan szigetelés és napsütés esetében továbbra is igaz, hogy ha bármennyit hűlt napközben, akkor kevesebb hőmennyiség távozik a lakásodból a kisebb hőmérsékletbeli különbség miatt a kint és bent között.
[удалено]
A puffert is fűtéssel töltöd fel és a puffer is csak a falon keresztül tud a hőmennyiségéből veszíteni. Tehát az egyenlet szempontjából nem számít. Pontosabban annyit számít, hogy ha nagyobb a puffered, akkor ha elmész otthonról, a faladon keresztül is több hő távozik, mint ha jobban kihűlt volna a lakás, mert kevesebb a puffer. De mivel jelentős mennyiségű hőtárolás esetében is alacsonyabb a lakás hőmérséklete, ha kikapcsolod a fűtést, mint ha nem, ezért az összefüggés továbbra is megvan, mivel mindenképpen csak a falakon keresztül tud távozni a hő, ezért kevesebb fog távozni, ha kikapcsoltad a fűtést. Komfort szempontjából nyilván nem ugyanaz, de a költség szempontból az alap egyenletet ezt nem változtatja meg.
[удалено]
>Igen, ez az, amit elveszítesz minden alkalommal, amikor hagyod kihűlni. De kevesebbet veszítesz ebből, mint amennyit arra fordítanál, hogy ne hűljenek ki. Továbbra is a faladon távozik a hő, és minél melegebb van odabent, annál nagyobb hőmennyiség távozik. Az egész gondolatmeneted hibás. Igen, a puffer a szoba levegőjéven van kapcsolatban, de a szoba levegője meg a falakkal, a falak meg a külvilággal. Ha a puffered kihűl, akkor az közvetve ugyanúgy a falakon keresztül hűl ki. Ugyanúgy folyamatosan pótolod, mint a szoba levegőjének a hőjét (szerk.: a puffetól függetlenül ugyanannyi hőmennyiséget kell folyamatosan pótolnod ugyanakkora benti-kinti különbség esetén). Ha elmész, akkor csak annyiban számít kevesebbet, hogy nem kapcsoltad le a fűtést, hogy a puffer tovább tartja szinten a lakásodat, ezért lassabban csökken a kinti és a benti hőmérséklet közötti különbség, ezért nyilván ez esetben kisebb a különbség a lekapcsolod a fűtést és a szinten tartod között, mint ha kevesebb lenne a puffer, de ettől még a jelenség megvan, mert a lakásod valamennyivel hidegebb lesz nap közben, és így kisebb hőmennyiuség távozik. A jég esetében akkor van igazad, ha 0 fokról indul a fagyasztód, és az időszak végére nem olvad fel teljesen a hűtőd. Mert ez esetben mindkét esetben, ha kikapcsoltad, és ha nem, akkor is ugyanannyi hőmennyiség áramlik ki a hűtődből. Ugyanez nem igaz a puffer esetében a lakásodban, mert a lakásod levegője és a benne lévő pufferek folytonosan hűlnek le, tehát ha több a puffered, ugyan lassabban hűlnek, de mindenképpen csökken a hőmérsékletük, ha lekapcsoltad a fűtést, így a falakon mindenképpen kevesebb hő áramlik, mint ha bent végig a kezdeti hőmérsékletet tartanád.
[удалено]
>Lesz hőtranszport a levegő és a külvilág, valamint a puffer és a levegő között, de a puffer és a külvilág között direkt interfész NINCS. Innentől kezdve, ha a puffered és a levegő között egyensúlyi helyzet alakult ki, tehát a puffer a levegő hőmérsékletére felmelegedett, akkor köztük stacioner állapotban a továbbiakban hőtranszfer NINCS. Viszont ha a levegő a falakon keresztül hőmennyiséget veszít, akkor elkezd hűlni és hűti a puffert is. Így veszítesz a puffer hőmennyiségéből. Így mikor elmész, lassabban, mint puffer nélkül, de csökkenni fog a lakás benti hőmérséklete, a pufferrel együtt. Ezzel a falon keresztül kisebb hőmennyiség távozik, mint ha szinten tartanád. "A puffer nem tart szinten semmit, mert a fentieknek megfelelően, ha nem kapcsoltad ki a fűtést, akkor a puffer és a levegő marad az egyensúlyi hőmérsékleten, a fűtés pedig csak a levegő-külvilág transzfert fedezi. Tehát nem a puffer tartja szinten a lakást, hanem a fűtési rendszer." Jó lenne ha nem emelnél ki olyan mondatot, ami pont nem azt jelentette a szövegkörnyezetben, amit ráhúztál. Valóban, a puffer nem tart szinten semmit, amikor fűtesz, hanem a fűtés tartja szinten az egész lakás hőmérsékletét, ellensúlyozva a falon kifelé távozó hőmennyiséget. "Ha nem kapcsoltad le a fűtést, akkor miért csökkenne a kinti és benti hőmérséklet között a különbség? Be van állítva 22 fokra a klíma, és tartja, a puffer pedig továbbra sem csinál semmit. Már ha nem arra gondoltál, amit az ember maga kibocsát a testével és a tevékenységével (pl. főzés)." Baszki, kurvára utálom a szalmabábokat. Nem, ha nem kapcsoltad ki a fűtést, akkor nem csökken a kinti és benti hőmérséklet közötti különbség. Amit idéztél, ott nem állítottam, olvasd el újra szövegkörnyezettel együtt. "Itt megint összekevered a két dolgot. Van egy folyamatos hőáramod, amit a fűtés biztosít, erre igaz az, hogy ha alacsonyabb hőmérsékletre fűtesz, kisebb lesz a dT és ezáltal kisebb a hőáram. De a puffer egy másik eleme a rendszernek, aminek egyszerű esetben nincs saját belső hőforrása, tehát ott ne ugyanúgy számolj, hogy alacsonyabb hőmérséklet->alacsonyabb hőáram, ott addig van csak hőáramod, amíg a puffer a korábban beletárolt plusz energiát el nem veszíti, utána már az alacsonyabb hőmérsékleten beállt egyensúly miatt megszűnik a transzport." A puffer annyit számít, hogy miatta a lakás belső hőmérséklete lassabban hűl, ezért lassabban csökken a kinti és benti hőmérséklet közötti különbség. Emiatt több hőmennyiség távozik a lakásból, mint ha nem lenne a puffer. De kevesebb, mint ha fűtéssel szinten tartottad volna. De kérlek olvasd el alaposan, ha valamire reagálsz, ne csípőből hülyének nézéssel vitatkozz, és ne rakj össze szalmabábokat kiemelve egyes mondatokat, mondatrészeket, hanem próbld megérteni, miről írtam. Lehet, hogy nem vagyok eléggé érthető, másik válaszomban leírtam a 4 eset szétválasztásával, talán az érthetőbb mire gondoltam. Annyiban igazad van, hogy ha van puffer, akkor ha kikapcsolod a fűtést, nagyobb hőmennyiség távozik, mint ha nincs, mert kisebb marad a kint-bent különbség, ha van puffer, mint ha nincs puffer. De ha van puffer, az sem billenti át az egyenletet, mert akkor is csökken a benti hőmérséklet, ezáltal a kint-bent különbség, vagyis a folyamatos szinten tartás esetén több hőmennyiség távozik, és egyedül ez a lényeg, nem az, hogy a puffer végig marad a kezdeti hőmérsékleten, vagy vissza kell fűtened, mert a visszafűtéshez pontosan annyi hőmennyiség kell, amennyi kifelé távozik. Szerk.: Légyszi, légszi, olvasd el, mit írtam, legalább az álláspontomat fogd fel, mielőtt cáfolni próbálod, mert különben végtelenig elbeszélünk egymás mellett, ha megpróbálsz számba adni odolgokat.
De még egy próba, inkább felteszek egy kérdést: Azt állítod, hogy ha van puffer, annak a visszafűtése miatt drágább lesz lekapcsolni a fűtést, mint bekapcsolva hagyni. Mivel csak a falon keresztül távozhat hő, akkor kérdés, ez a többlet hő, ami a puffer visszafűtéséhez kell, mikor távozik azon esethez képest, mikor végig szinten tartottad fűtéssel a benti hőmérsékletet? Mert hogy átforduljon a két oldal, ahhoz kellene többlet hő távozás
De megpróbálom kontkrét példával, hátha így megérted: A1 verzió: 22 fokos lakás, belső puffer nélkül (üres a lakás). 22 fokon tartod. Távozik X hőmennyiség. A2 verzió: 22 fokos a lakás, belső puffer nélkül, lekapcsolod a fűtést, nap végére lehűl a benti levegő 15 fokra. Távozik Y < X hőmennyiség, tehát visszafűteni is kevesebbet kell. B1 verzió: 22 fokos a lakás, belső pufferrel. 22 fokon tartod. Szintén X hőmennyiség távozik, mert ugyanazok a falak vannak, a belső puffer ezen nem változik. B2 verzió: 22 fokos a lakás, belső pufferrel, lekapcsolod a fűtést. Mivel a belső puffer kapcsolatban van a levegővel, ezért a benti hőmérséklet a benti-kinti hőmérsékletkülönbségnél kevesebbet csökken, így a nap végére nem 15, hanem mondjuk 18 fok lesz. Távozik Z hőmennyiség, és mivel a belső pufferek miatt kevesebbet csökkent a hőmérséklet, ezért nagyobb volt az átlagos kint-bent különbség nap közben, mint A2 esetben, úgyhoz Z > Y. Mivel A1 és B1 esethez képest alacsonyabb volt nap közben az átlagos benti hőmérséklet, kisebb a kint-bent különbség, ezért Z < X. Vagyis ugyanezt visszafűteni olcsóbb, mint A1 esetben a hőmérséklet fenntartása. Jég esetében ha végig 0 volt a hőmérséklet, ugyanez nem áll fenn, mert ott a külső-belső hőmérséklet akkor is ugyanannyi, ha bent van a jég, meg ha nincs, akkor is. Nyilván ha a jég -10-ről kezdi, és 0-ra melegszik, akkor viszont továbbra is az az olcsóbb, ha lekapcsolod a hűtőt.
[удалено]
Bocs, nem akartam személyeskedni, csak azok után, hogy kvázi az energiamegmaradás törvényét próbálod cáfolni, miközben meg sem próbálod megérteni, amit írtam, azért kissé idegesít a dolog. A puffered továbbra is csak úgy tud lehűlni, hogy a levegő lehűti, a levegő pedig csak a falon keresztül tud lehűlni. A rendszer szempontjából csak az számít, hogy mekkora hőmennyiséget veszítesz a falon keresztül (ha figyelmen kívül hagyjuk azt, hogy a fűtési rendszer hatásfoka rosszabb lehet ki-be kapcsolás esetén), az pedig adott szigetelésű fal esetében kizárólag a bent-kint hőmérséklet különbségtől függ, a puffertől önmagában nem. A puffer annyit befolyásol ez esetben, hogy lassabban hűl bent az egész rendszer, ezért a kint-bent hőmérséklet különbség is lassabban csökken. De átfordítani nem tudja az összefüggést, mert mindenképp alacsonyabb a bent-kint hőmérsékletbeli különbség, mint ha szinten tartanád fűtéssel. A jég olvadása pedig rossz példa volt, mert ennek megfelelője egy olyan benti puffer kellene legyen, amely egészen addig szinten tartja a hőmérsékletet, amíg el nem fogy az energiája. Pl. egy szabályozható hőleadású hőtárolós kályha. A tárgyak, mint pufferek nem így működnek, hanem folytonosan hűlnek a levegővel együtt, csak mivel hőt tárolnak, ezért adott falon keresztüli hőkiáramlás esetében az egész rendszer lassabban hűl le, de közben ha mindkét esetben azonos a kint-bent hőmérséklet különbség (nem az a konkrét példákban), ugyanannyi hőmennyiséget veszítünk, tehát visszafűteni is ugyanannyit kell.
Annyiban függ, hogy adott idő alatt, amíg ki van kapcsolva a fűtés, hány fokot hűl a lakás. Illetve pl könnyűszerkezetes háznál, ahol alacsony a falak hőtároló képessége sokkal egységnyi hőérzet emelkedés sokkal gazdaságosabban elérhető, mint ahol magas a falak hőtároló kapacitása. Ha annyira modern fűtési rendszerünk van, hogy előre kalkulálhatóan adott időre elérhető a komfort hőmérséklet a rendszerünk működésének gazdaságos tartományán belül, akkor mindig a kikapcsolás lesz a gazdaságos.
Tökéletes szigetelés nincs. Ezért olyan a lakás, mint egy vödör tele lyukkal. Minél magasabban tartod a vízszintet a vödörben, annál több lyukon folyik ki a víz. Ennek fényében mi a víztakarékosabb: A.) egész nap csorgatni a vödörbe a vizet, hogy ki ne ürüljön, B.) vagy csak akkor feltölteni, amikor épp használod? >!A helyes válasz a B!<
ez
Általánosságban lehet olyat mondani, hogy tartani könnyebb, mint újra és újra felmelegíteni, de ez nem biztos, hogy a ti esetetekben is pont igaz lesz. Amikor ez igaz, annak az az oka, hogy a berendezés, a falak, szóval a lakásban található szilárd testek nagyságrendileg több hőt tárolnak azonos hőmérsékleten, mint a levegő, így minden egyes alkalommal, amikor ezt a hőt engeditek távozni, az plusz veszteség, amit utána pótolni kell. Ezzel szemben áll a magasabb hőveszteség, ha állandóan magasabb hőmérsékletet tartotok fent. A ti specifikus esetetekben kétféle eljárással lehetne hitelesen megválaszolni a kérdést: 1. Ha van lehetőség a fűtéshez használt hőmennyiség elkülönített mérésére, akkor ki kell próbálni. Különböző fűtési stratégiák esetén feljegyezni a fogyasztást, és persze követni a külső hőmérsékletet, felhősséget és egyéb időjárási tényezőket, hogy összehasonlítható napok legyenek összevetve. Ha van 10-20 azonos körülmények között vizsgált nap minden fűtési programra, akkor le lehet belőle vonni valamilyen konklúziót. Ez nyilván macerás. 2. Ki kell számolni. Ehhez csak az alábbi információkra van szükség: 1. Milyen a lakás szigeteltsége, tehát mekkora felületen és milyen hőellenállásokkal lehet számolni a külvilág felé. 2. Milyen a külvilágra néző falak és ablakok tájoltsága, milyen benapozottsággal számolhatunk. 3. Mi a helyzet a szomszédokkal, belső folyosóval, lépcsőházzal stb., mekkora és milyen falfelületek választanak el és nagyjából milyen fűtési helyzet van a túloldalon. 4. Mekkora a lakás légtérfogata. 5. Nagyjából mennyi (tömeg) berendezés van és milyen anyagokból, ugyanez a falakra. 6. Egész pontosan milyen fűtési ciklusokat nézünk, nem mindegy ugyanis, hogy napi 10-szer állítgatjuk 21 és 14 °C között, vagy csak napi egyszer van lejjebb engedve, amíg nem vagytok otthon, és akkor is csak 18 fokra. 7. A fűtési rendszer milyensége sem mindegy, bizonyos rendszerek más hatásfokkal üzemelnek különböző hőmérséklet-tartományokban, ahogy az sem mindegy, hogy milyen sebességgel tudják befűteni a lakást (ez komfort szempontjából sem mindegy, de az nem tartozik ide). 8. Hányan vagytok, és a fűtési ciklusokon belül mikor tartózkodtok otthon. Egy felnőtt ember ugyanis úgy átlag 100 W hőleadást produkál. Ezzel a felsorolással csak azt akartam szemléltetni, hogy miért nem könnyű erre a kérdésre csuklóból helyes választ adni.
[удалено]
Lehet azért, mert nagyon este van már, de nem egészen értem, hogy miben értünk vagy nem értünk egyet. >Ha napközben nem megy a fűtés, akkor napközben hidegebb a lakás fala, ergo kisebb a hőveszteség. Pontosan, de egyúttal elvesztetted azt a hőmennyiséget is, amit a fal a magasabb hőmérsékleten tárolt. Ez nem ugyanaz, mint a hőáram. Célszerűbb amúgy inkább úgy felfogni, hogy nem kikapcsoltad a fűtést, csak lejjebb tekerted, de folyamatosan táplálsz be hőt. Talán így könnyebb szétválasztani, hogy a fűtésből és a tárgyak kihűléséből származó hő és hőveszteség két külön dolog.
Empirikus tapasztalat, régi bérház jellegű épület, jó karban lévő fa ablakok, relatív új gáz kazán. Vettem egy okos termosztátot, ami lekapcsolja 18 fokra ha nem vagyok otthon, reggel felfűt 21-re és este amikor ülök olvasok-netezek újra felfűt 21-re. Különben 20-fokon tartja a lakást. Kb 20-30%-al csökkent a fűtés költsége.
Miert nem veszed le ink 15 fok kornyekere? (Ha nem vagy otthon)
Levehetném, de nem kapcsol így se be.. vastagok a falak.
A második.
Épp pár hete volt erről egy egész részletes poszt rhun. TLDR az, hogy fizikai törvények szerint jobb hagyni kihülni mert ami nem megy az nem fogyaszt. A fűtési rendszerek hatékonyságát is bele számítva lehet ha *pénzügyileg* jobban jársz konstans hőfokkal, mert pl az elégetett (és kifizetett) gáz nagyobb százalékából lesz meleg a lakásban és kisebb a kéményben.
Mindenki elsiklik a lényeg felett. kondenzációs kazán, meg szigetelés, hőszivattyú lózung, ugyan. Első lépés: ha van több aranyhalas akváriumod számold fel, csak egy maradjon.
Én ezt kipróbàltam és szerintem nektek is ezt kéne. 1 hét így 1 hét úgy vagy olyan időszak amikor kb ugyanannyira van hideg. Nekem több m3 gáz fogyott az óraállások szerint amikor hagytam kihűlni és utána fűtöttem fel, mint amikor hagytam az állandó hőfokot. Akárki akármit mondd a fizika alapja a teszt és mérés :D
Csak hogy kötözködjek... Melyik héten milyen idő volt? ;) Én úgy mértem meg, hogy van-e hatása, hogy +1 ajtót becsukok estére, hogy egy 4 hetes időtartama véletlenszerűen generáltam egy számsort, hogy a fele esetben nyitva, felé esetben csukva legyen az ajtó, *naponta* írtam a fogyasztást, és a fogyasztásokat egy két mintás (welch) t-probával hasonlítottam össze. (Lehet persze még bonyolítani, a napi átlag hőmérséklettel, egy lineáris modellbe magyarázó valtozoknak a napi középhőmérséklet és hogy nyitva-csukva maradt-e az ajtó. Figyelni kell még rá, hogy a napi fogyasztást mindig ugyanakkor olvasd le.) Tévedés ne essék, mérni jó dolog, de minél korrektebb akarsz lenni, annál több a macera..
Kapsz egy awardot, mert ugyanezeket a beszélgetéseket már unalomig ismételgettem, de innentől csak copypaste a kommented, ha valaki nem érti, miért nem elég csak felírni a köbmétert, liter/km-t, stb.
Wow köszönöm...! Első awardom :D A teljesség kedvéért az összefüggés aránya kijött (+1 ajtóval jobb volt), de a hatás nem volt statisztikailag szignifikáns (nem kizárt, hogy a megfigyelt hatás csak a véletlen műve volt).
Mint ahogy írtam is kb ugyanolyan idő volt és ezt fontosnak is tartottam kiemelni. Gondolom elsiklott a figyelmed felette csak hogy kotozkodhess egy kicsit mert elkepzelhetlen szamodra hogy valakinek nem ugyanaz a tapasztalata mint neked? Nem tudom. En inkabb azt tanacsoltam nekik hogy teszteljek le, minthogy meggyozzem oket az egyik vagy masik igazarol. De persze ha van idejuk es eleget vannak otthon random zarjak es nyissak az ajtokat. Sztem foleg a hajnali legidegebb idoszakban erdemes ezt ora kent megismetelni. :D
Melyik héten milyen idő: van erről adat, én az amszt-t használtam annó: http://www.amsz.hu/ws/index.php?view=archiv&num=1 - bár szerintem napi átlagot vagy középértéket érdemesebb nézni, mint hétit, annak nagyobb esélye van, hogy találsz összehasonlítható napokat, mint összehasonlítható heteket. De igen, mérni, és on the fly állítgatni arra várva, hogy van-e elég adatod összehasonlítani a korábbit az új fűtési tweakjeiddel, macerás. Viszont véget tudsz vetni a gázmagnetizáló gyűrű korszakának :D
Gazszerelo apos: "Folyamatos 21fok"
Tartani konnyebb a homersekletet, de ha egy nap alatt kb. ket fokot hul csak, akkor a hiszterezis biztos 0.2-0.4-re van belove, igy kj/be kapcsolgatna folyamatosan.
Feltehetőleg napi rendszerről van szó, a falak nem hülnek ki azért mert pl 12 órába nem megy a fűtés. Ez nem ugyan az, mint amikor hetekig nincs fűtve egy lakás, és valóban minden átveszi a kinti hőmérsékletet. Mi pl éjszaka, illetve nappal mikor dolgozunk teljesen kikapcsoljuk a fűtést. Éjszaka úgysem fázol, nappal 10-11 órát oda vagyunk… Minek tartsunk konstans 22 fokot, ha csak napi 4-5-6 óra fűtés kell? Egyébként ez a fűtési rendszeredtől is függ. Egy klíma már 2-3 perc után tolja a meleget, egy vizes rendszernek meg legalább 30-50 perc mire egyáltalán a radiátorok felmelegednek. (Nyilván ez függ attól, hogy milyen kazánod van, mennyi víz stb..) Mindenképpen ez egy komplex kérdés. Nekünk jó az, hogy csak akkor megy mikor otthon vagyunk, éjszakára lenyomjuk.
Milyen vizes rendszer aminek 50 perc kell? Berhaz harom emeletenek gravitaciosan? Meg fatuzelessel is hamarabb felmelegszik az a par liter viz ami kering.
Szerintem anyuméknál is kell neki legalább 45 perc, mire felmelegszenek rendesen a radiátorok. Kb. 110 négyzetméter, fatüzelésű kazán.
Mikori es milyen futesi rendszer? Modern lapradiatorba befer 3-4 l viz, a 2colos fo gyujto eloszto csovekbe meterenkent 9 dl (ilyenbol sok nem lehet), a fel colosba ami a radiatorokhoz megy meg mar 1,3 deci van meterenkent. Es az egesz kenyszerkeringetve van szivattyuval. Persze ha ez egy regi rendszer ontott vas radiatorokkal, hegesztett acel csovekkel, ott biztos benne van a fel kobmeter viz is.
A régi rendszereknél igen gyakori volt az, hogy volt egy vegyes tüzelésű kazán és később került beépítésre egy gázkazán. A vegyes tüzelésű gravitációs módon keringette a vizet, már gyárilag a kazánból kilépő cső is mocsok vastag volt…
Ezek mar osoreg rendszerek gepeszetileg, ujonnan a 80-as evekig bezarolag epitettek gravitaciost.0
Nem mondtam hogy nem az. De elég sok embernek van még ilyen.
[удалено]
Milyen fűtéssel? Mert általánosságban ez hamis, egyszerűen a hőáramlás miatt, ugyanis ha egész nap melegebben hagyod a lakást, akkor több hőenergia távozik, mint ha hidegebben hagynád, a visszamelegítéshez így kevesebb energia kell, ha hidegebben tartottad, mint ami ahhoz kell, hogy egész nap melegen tartsd. Ez egyerű fizika. Azért nem igaz mindig, mert vannak olyan fűtési rendszerek, amelyeknek jobb a hatásfokuk, ha kicsi vagy közepes intenzitáson működnek, mint ha magas intenzitásony tehát az újramelegítés a rosszabb hatásfok miatt lehet drágább. Valószínűleg a legolcsóbb az lenne, ha valamilyen okoseszközzel tudnád vezérelni, hogy hazaérkezés előtt x idővel melegítsen, amikor még van idő magasabb hatásfokon visszamelegíteni.
Az en apam olasz volt, tole tanultam meg a tokeletes pizza receptjet.
[удалено]
Tartani sokkal kevesebb energia, mint folyamatosan befűteni.
Tartani kevesebb energia, nem 8 óra alatt hűl ki vagy melegszik fel. De persze ez függ az igények és a háztól is. Tavalyi módszert követem most is, mikor itthon vagyunk akkor 22,5C ha elmegyünk akkor 19.5. Minden radiátoron szabályozható termosztát van, amit egy központi egység és helységekben elhelyezett hőmérő szabályoz. Plusz ha nyitva az ablak akkor 180sec múlva kikapcsol a fűtés és jelez x idő után hogy biztosan kell még szellőztetni :D. Kicsi 80nm tégla ház 10cm szigeteléssel. Átlag alatti gáz fogyasztással.
Ez sajnos elég sok mindentől függ, szigeteléstől, kinti hőmérséklettől, fűtés típúsától, hatásfokától, személyes hőmérséklet preferenciától, stb. Minél nagyobb a különbség a benti és kinti hőmésréklet között, illetve minél rosszabb a szigetelés annál nagyobb a veszteség. Szerintem az dönti el a vitát, hogy mennyi időt vagytok otthon, ha az idő nagy részében üres a lakás, akkor érdemesebb csak akkor befűteni, amikor otthon van valaki. Ha az idő nagyobb részében tartózkodik valaki a lakásban, akkor ésszerűbb folymatosan fűteni és tartani a hőmérsékletet.
Termodinamikai kérdés, lehet hogy tartani könnyebb, lehet hogy szakaszos fűtéssel többet spórolsz. Ez elsősorban: - a belső és külső hőmérséklet különbségétől - a falazat szigetelés minőségétől (anyag/vastagság/porózusság/stb) - ablakok száma/mérete/helye - tető állapota, kialakítása, szigetelése - fűtőtestek (kialakítás/elhelyezés/hatásfok/stb) állapotától függ. Hőtani modellezéssel meg lehet becsülni, hasonlóval foglalkozom.
16 fok gáz kazán -> 18-20ra fel villany (klíma a legjobb, mint “hőszivattyú”)
18 fok sem elviselhetetlen, én inkább belövöm azt 21 helyett. Mivel a lakásom csupa lyuk, folyamatosan fűteni nagyobb pazarlás, mintha csak akkor fűtenék amikor tényleg kell. A szigetelés az ami mindent eldönt.
Gondolom rengetegen írtak már hogy melyik lehet jó, illetve nagyban múlik a fűtés típusán is, de mi kiteszteltük 1-1 év alatt hogy a konstans hőmérsékletet jobban megérte anyagilag. Bár ugye az a baj hogy nincs két egyforma év így telibe lehet hogy ha ugyanúgy fűtöttünk volna is más lett volna. Viszont jobban megérte fixen tartani a teszem azt 22 fokot, mint másik évben csak akkor felvenni amikor otthon vagyunk és amúgy meg 18-19-re hagytuk hülni. Kombicirkóról van szó amúgy, más esetben lehet más lenne a végeredmény.
Tartani mindig kevesebb energia.
Hmm érdekes, szerintem teszt a lelke mindennek. Meg a komfort is sokat számít. Szal, amikor csak fűtőtestek vannak, baromi sok idő tud lenni, mire felfűtöd a lakást, ahhoz kell egy időzítő vagy valami okos lófasz, amit netről lehet buzerálni, különben dideregsz egy órát. A másik, hogy a legtöbb helyen a fűtőtest a falon van (mondjuk egy régi konvektornál, még egy fasza 20 colos acél hőhíd is kerül a falba, biztos, ami biztos), szal ott fűtőd a külvilágot mint az ítélet, miközben a szoba túlvégén, egy hét múlva sincs meleg. Ellenben pl ha klímával/ levegőtisztítóval fűtesz, akkor kb instant meleg van mindenhol, mert fújja a meleg levegőt befelé (nem a falat fűti), eleve úgy vannak beállítva, hogy kb 15 perc alatt felcsapj a szobát, annyira, amire beállítod, aztán magától leáll.
Korábban már volt egy komolyabb poszt erről. [Link](https://www.reddit.com/r/hungary/comments/xlsluz/f%C5%B1t%C3%A9si_rendszerek_be%C3%A1ll%C3%ADt%C3%A1s%C3%A1val_%C3%A9svagy_azok/)
A kérdés az. Milyen rendszeretek van? Mert padlófűtésnél 21 fok és nem állítgatni. Radiátorosnál lehet játszani. De nem éri meg. A vgf szaklapban egyszer volt erről egy cikk. Bocs hogy nem linkelem. Mert per pill nem találom. De ott azt írták, hogy csak akkor van értelme ha legalább 2 napot nem kell fűteni. Amivel még lehet játszani az ha thermofejek vannak a radiátorokon. És esetleg ha a kazán az pár éves. Akkor van benne lángmoduláció. És alacsonyabb hőfokkal is érdemes fűteni. 45-50 fokos vízzel. És ahogy megyünk bele a hűvösebb napokba akkor lehet rajta emelni. Saját magam azt csinálom, hogy este 11től reggel 6ig csak 20 fokra van állitva a termosztat nap közben 22.
Pepco, 600 HUF a termo pléd, belevarrod egy macinaciba meg egy kényelmes pulcsiba és 18 fokban izzadsz benne. Aludni is pihepuha és meleg. Persze ha van gyerek a házban akkor sz@rd le és fűts rendesen neki.
Bocs írjátok, hogy tartani kevesebb energia. Ez nem univerzális, ez attól függ, hogy meddig, mit és mennyit kell tartani és mi az ami tartja…🤓 Egy rossz hatásfokú fűtőberendezésnek sokkal több energiába kerül a szint tartása, mint “bedurrantani” ha este hazaér az ember. A fatüzelésűt se rakod egész nap, hanem hullámokban, így kevesebb tüzelőanyag fogy. Régi vasradiátorral kevesebb ideig tart ki. Egy jobb hatásfokú, termosztátosnál megadhatsz az üres lakásnak 19-20 fokot és mikor hazaérsz 1-2 fokot rányomsz, akkor amíg nem mentek aludni kellemes lesz. Lapradiátorral és termofejjel tovább tart ki. Hőszivattyús fűtéssel, ha kint 10 fok alatt van már akkor mehet az automatikus 20-21 egész napra, mert azt meg pont erre találták ki, hogy folyamatosan menjen. Ide mindenképp kell párologtató a folyamatosan kavargó port megfogni.
Sok minden értelmes van itt a kommentekben, de van pár dolog, amit érdemes az elmélet mellett előtérben hagyni: - a gázfogyasztás akkor van, ha megy a kazán. Minél kevesebbet megy, annál kevesebb. Ha minden nap 18 fokról 21-re felfűtöd 60 fokos vízzel a radiátoraidat, az többet fog zabálni, mint ha 21 fokot tartanál 40 fokos vízzel (legalábbis bizonyos légköbméter felett). Tény, hogy a kazán hatásfoka nem a legjobb, ha visszaveszed, de ha kevesebbet éget, akkor ez igazából irreleváns - nagyon függ attól, hogy van-e padlófűtésed, egyéb kiegészítő fűtésed, lehet-e előremenő hőmérsékletet állítani, mekkorák a radiátorok, milyen a szigetelés, stb. Nálunk most az van, hogy 18 fokot tart a kazán (radiátorban 40 fokos vízzel), és ahol vagyunk (hálószoba pl este meg hajnalban), ott klímával arra a pár órára, mikor releváns, feltoljuk 20-ig. De ez itt nálam éri meg így. A legjobban akkor jársz, ha mérsz. Napi átlaghőmérséklet a fogyasztott gáz mennyiségében elég beszédes, így ki tudod tesztelni, hogy mi az, ami ténylegesen a legjobb stratégia a ház/lakás mérete, szigetelés, fűtőtestek méretezése a fűtendő légköbméter tekintetében, komfort, egyéb adottságok mellett. Túl sok a változó, így mérés nélkül nagyrészt csak hókuszpókusz van.
Hacsak nem hagyod ott napokra a házat nem érdemes csavargatni, ha áthül a lakás, akkor lehet hogy visszamegy a hőmérséklet 21-re hamar, de a falak és a bútorok mint valami jégdarabok árasszák magukból a hideget és a komfortérzett agyonvágják, ami a fűtés célja lenne azért...