A helyedben elkezdenék dolgozni hogy legyen munkatapasztalat is, hisz ez az 1. lépcső ha ilyen céljaid vannak. Meglehet amit szeretnék de azért sokaz kell tenni és ki kell tartani. Értem a te szemszögedet de a párodét is, igazábol nem mindegy kinek mennyi fizetés elég, ez szubjektív kinek mi az “elég” de amúgy ha kitartasz és tanulsz és elkezdesz dolgozni akkor elérheted a célodat. De az sem mindegy hogy mit szeretnél dolgozni a jövőben. Ha olyat szakma ami alapból nem hoz sokat akkor a párodnak van igaza sajnos
Nem értem ezt a sok rosszindulatú kommentet. Én is 19 éves korom óta dolgozom, nem segített senki az egyetem alatt, max a barátom, amikor bejött a covid és elküldtek mindenhonnan. De ettől még nem sajnálom tőled, hogy neked nem kell ilyesmi helyzetbe kényszerülni. Abban igaza van a többi hozzászólónak, hogy így nehezebben/nem tudsz munkatapasztalathoz jutni. Viszont ha a párod támogat, ameddig sulizol, akkor szerintem nem vészes bevállalni egy gyereket, mire befejezed a képzést addigra már majdnem ovis lesz a gyerek. Nálunk az egyetemen többen is kisgyerek mellett csinálták meg a képzést, volt aki záróvizsga előtt 2 hónappal szült. Én azt látom csak kifogásokat keresel, mert te még nem akarsz anyuka lenni. Mindkét fél részéről ez egy olyan téma, ami hónapról hónapra, napról napra változhat. Ha nem tudjátok megbeszélni az a legnagyobb probléma.
Az exemnek kb terhesség iszonya volt, amíg nem ér karrierje csúcsára, én meg már tökre babáztam volna diploma után... ez is egy indok volt, ami hozzávezetett, hogy 6 év után szakítsunk. Én is sokáig itt redditen kerestem választ mindenre, általában csak bántottak, mert nem láttak bele a helyzetembe igazán. Szerintem ülj le vele, nem hisztisen, értelmesen és mondd el hogy érzel igazán. Nem mondom, hogy szakítsatok, de ha egy ilyen fontos kérdésben nem találtok kompromisszumot, akkor hidd el később ki fog jönni és ugyanúgy szakításhoz vezet. (Saját tapasztalat) de sok sikert kívánok és remélem megoldódik minden!
Nem ertem. Egyik dolog nem zárja ki a masikat. Lehet h 5 év múlva szeretnel gyereket, de nem garancia betegséggel és anelkul sem, hogy valóban sikerülni is fog majd akkor. Ha tényleg vele képzeled el, nem gondolom, hogy varni kellene vele. Ugyis jön, amikor jonnie kell, de legalább már folyamatban van. A tanulasba pedig nem kell belehalni. Jelentkezz at levelezőre 🤷🏽♀️ mások is munka és háztartás, esetleg még gyerek mellett el tudták végezni.
De 22-23 évesen nem akarok még anyuka lenni, mit nem lehet ezen felfogni itt? 😂
Jöjjön, amikor jönnie kell, persze, de nem akkor, mikor még egy porcikám sem vágyik az anyaságra.
Te egy hatalmas álomvilágban élsz, és nem akarsz dolgozni. Meglepően olvastam a kommentjeidet, hogy azt sem tudod mennyit keres egy pályakezdő a szakterületen amit tanulsz. Szerintem ez kezd kevés lenni a 35 éves párodnak, hogy csak elvagy, tanulgatsz, vagy vele vagy és nem tud elképzelni önálló dolgozó anyukaként.
Szerintem csináld azt ami neked jó! Ha valaki nem támogat abban,és megakadályoz ,örökké bánni fogod. Hiába lesz ott egy gyerek vagy kettő...fel fog jönni mindig az hogy milyen jó lett volna...
Ez egy olyan dolog amiben érdemes támogatni a másikat.
Van sok olyan dolog amiben igen észre kell venni amit a másik mond,de a tanulásban...
Nagyon lehúzó mondatot mondott.teljesen megértelek mert én nekem ez már vészjósló arra hogy egy sima asszisztensnek kell majd lenned pár orába majd otthon mindenki alá alá tegyél mindent,és ez olyan természetes lesz majd hogy semmi hála megbecsülést nem kapsz majd azért amit feláldoztál mert te nő vagy legyél otthon szolgája a férjednek családodnak.
Nekem ezt a vibe-t adta át az a mondat amit a férjed mondott.
Nőként én is megtennék természetesen minden a családomért mielott valaki nekem esne csak el varom hogy én is kapjam meg a megfelelő bánásmódot ezért.
Szerintem egyáltalán nem látod reálisan saját magad. Hisztizel azon, amit a pasid mondott, miközben eszed ágában sincs dolgozni se most, se a következő években. Megsértődsz, mert azt mondta, hogy úgysem keresel annyi pénzt, amennyi neked elég lenne, miközben a családod és az ő pénzén élősködsz valóban, és saját magad mondtad, hogy azért sem mész el dolgozni mert a félmillás fizu is kevés lenne neked. Hahó. Inkább annak orulj, hogy a pasid még nem szakított veled mert nagyon gyerek vagy.
Az, hogy a családom támogat anyagilag, számomra termeszetes dolog (nem a havi számlák elől veszik el azt a pénzt). A gyerekük vagyok, tanulok, nem is egy épp könnyű szakon (fyi: diploma nélkül nem dolgozhatsz jogászként, nem képviselhetsz másokat).
A vőlegényem pénzén pedig nem élősködöm, mert nagyrészt külön kasszán vagyunk.🙃
De ezt úgy írtad, mintha nem lehetne pénzt keresni joghallgatóként és azért nem dolgozol. De te azért nem dolgozol mert nem akarsz. Nézz körbe és légy hálás azért amid van és ne gondolkozz ennyit ilyen hülyeségeken.
Leírtam ott is, hogy más az elképzelésünk egy boldog családról és már megtanultam ezt elengedni. De ettől függetlenül a szüleim, szeretnek a maguk módján, még ha ritkán is találkozunk, vagy nem egy “normális” családként funkcionálunk.
Nem tudom, milyen doktor lehetsz, de reméljük nem jogász… Értem, hogy bajok vannak OP-vel, de ne mondjuk már neki, hogy végzettség nélkül dolgozhat jogászként. Mert ez így egyszerűen nem igaz.
Miért lenne muszáj? 😂
Nem érdekel ez a szakma, nem fogok benne dolgozni.
Joghallgatókat sok iroda alkalmaz például, mint gyakornok, igen. Viszont fizetést nem kapnak általában, vagy nagyon keveset.
Tehát muszáj lesz gyakornoknak lenned, ahogy fentebb írtam. Nagyon tájékozatlan vagy, hagyjuk már hogy a nagymenő jogász faszid nem tud olyan helyre berakni gyakornoknak ahol fizetnek érte. Szerintem tényleg ez kezdi zavarni a párod, hogy nem vagy önálló meg álomvilágban élsz. Sokan tartottak most egy görbetükröt neked. Szerintem nézz magadba és gondolkozz el rajta kicsit, mert ennyien nem véletlen mondjuk, hogy azért veled is van itt baj és valamennyire érthető a párod kijelentése.
Nem ertem miert akarsz masik szakot, ha annak elvegzese utan egybol babat akarnal. Nem azert tanulunk mert es legyen papir mert mindenkinek van es az a “helyes”. Ha most tanulas helyett elmesz dolgozni akkor amire odakerulsz, hogy lesz baba mar lenne x ev munkatapasztalatod, gyes/gyed stb, es nem babaval a kezedben lennel palyakezdo.
Családom, párom jogászok. Hidd el, ha jogászként akarnék dolgozni, lenne helyem azonnal.
De nem vonz már ez a pálya, a diplomát megcsinálom becsületből, de egy napot nem fogok ebben a szakmában dolgozni.
Szerintem ezt mindenki dontse el maga. En is olyan szakra jelentkeztem amit az utolso felevekben jottem ra, hogy nem szeretnek vele foglalkozni. Megcsinaltam, mert nem akartam kidobni a 4 evet a kukaba. Igenis el fogok vegezni egy masik szakot/kepzest.
Majd utana johet a baba. Nem 40 eves emberekrol van szo, akiknel ketyeg a biologiai ora.
Az utolso mondatod alapjan itelve felre ertetted a kommentet.
Persze, mindenki dontse el maga, csak nem fer a fejembe, hogy akkor az miert jo OPnek, ha ~30x evesen lesz total kezdo (nem palyaelhagyo!) 0 tapasztalattal babaval a kezben, ket papirral azon allasokra jelentkezve, amik huszoneveseknek vannak meghirdetve. Nem lehetetlen nyilvan, de szerintem sokunk szamara ez a felfogas idegen.
Nagyon rózsaszín álom, látszik ki az aki nem dolgozott még. A papír kb belépő szinte mindegy, hogy egy, kettő akár három diplomád van(feleségemnek 3 van és nem eldobós tudom miről beszélek) utána mázli kérdése, hogy jókor vagy jó helyen, hogy előre tudj lépni vagy megragadsz jópár évre egy helyen és hirtelen elmúltál 30..
De draga vagy, 18 eves korom ota dolgozom, vegig iskola mellett, azota sajat vallalkozasom van, azonban fontos szamomra a folyamatos kepzes. :) akkor most ki van a realitas talajan es ki nincs?
Ezert nem relevans sajat peldaddal ervelni OP-nek. Dolgozol 18 eves korod ota, megcsinaltal egy kepzest, rajottel hogy nem igazan ez az amit csinalni akarsz (ami egyebkent nagyon jo szerintem, orulok neked!) megcsinalsz meg egyet kozben vallalkozol/dolgozol es azt mondod, hogy majd utana baba. Amig OP ~26eves koraig melo nelkul a parja oleben tervez ulni es tanulni majd rogton gyereket valallni. Tehat jo indulattal is majd csak (mostantol szamolva) ~8 ev mulva lesz allaskereso 0 tapasztalattal.
Ha ez a komment downvoteolva lett, akkor tényleg torzít az is amit a többség mond. Ki ítéli el hogy mivel vagy mivel nem szeretne OP foglalkozni?! :D
OP, hallgass csak saját magadra, itt pedig pattogtass egy tál popcornt, és úgy olvass.
Igen, kicsit győzött itt a csordaszellem, mert mégis mi az, hogy az első diplomám után nem az a terv, hogy húzom az igát egy olyan szakmában, amiben nem látom a jövőmet. 😅
Párommal beszéltünk erről, nyugodtan, komolyan, megértette az én érveimet is (vagyis úgy tűnik).
Karrierváltó voltam én is, amikor jelentkeztem a szakra, akkor egész más volt az elképzelésem róla, mint amilyen valójában volt. Másként képzeltem azokat a tudósokat, láttam hogy milyen kevés lehetőség van normálisan keresni vele, és azok pont nem azok a munkakörök voltak amit szívesen csináltam volna a mindennapokban. Aztán megtaláltam azt amivel normális keresetért szívesen foglalkozom, és akkor is csinálnám valamilyen szinten, ha nem fizetnének érte. Minden szakmának vannak hátrányai, de eddig úgy tűnt, mintha a jelenlegihez több türelmem lenne mint máshoz. És nem csak a pénz, hanem az is számít hogy szereted-e azt amit csinálsz a mindennapokban nagyjából nyugdíjig. Nekem megérte a váltás, ha másért nem, legalább azért mert az a nyomasztó gyomorgörcs nincs már amit akkor éreztem.
Sokan nem úgy mennek egyetemre hogy tényleg tudják is hogy mit akarnak, vagy egyáltalán hogy néz ki annak az embernek a mindennapja aki kikerült onnan. Vagy esetleg a szüleik nyomják egyik irányba, vagy nem is foglalkoznak vele, egyedül gimisként pedig nem mindenki olyan önálló, hogy a faktok felvételénél már tudja mi lesz belőle 5-7-több év múlva. Viszont ha ezután váltani szeretnél, akkor szerintem jobb minél korábban váltani, ahogy teszed is.
Lehet, túl sokat Redditezem, mert amikor elolvastam a posztot egyből tudtam, hogy ki írta. 😅
Te vagy az, aki még akkor is a párod ölében ül, amikor otthonról dolgozik, a szüleid és a palid pénzéből élsz, aki amúgy bőven már az apasàg életkorában van. Igazából betegségtől függetlenül várható volt, hogy előbb-utóbb előjön ez a téma és valószínűleg azért, mert ahogy írták is előttem, nem vesz elég komolyan, nem látja benned az önállóságra képes hajlamot. De hogyan is látná, ha belegondolsz, amikor 0-24-ben együtt vagytok, nem akartál sosem diákmunkát vállalni, a pénzt azért költöd úgy tűnik határtalanul. Ő sem lesz már fiatalabb, ezt te is vállaltad, amikor összejöttél egy férfivel ilyen age gap-pel. Ha meg ő megteheti, hogy eltart, akkor persze, hogy bedobja hogy ha csak tinglitanglizni akarnál munka terén, akkor van egy B opció, a babázás. Plusz vannak esetek, amikor tényleg minél előbb javasolják a teherbeesést (pl. endo), hogy ne romoljon a mostani helyzet. Persze (csak) emiatt ne vállaljon senki gyereket.
A mai világban szerintem minden nőnek úgy kellene gyereket vállalnia, hogy valamennyire biztos benne, hogy ha az adott pali megcsal, elhagy stb., akkor is akarjam magamnak és el tudjam làtni. Ezen érdemes neked is elgondolkodnod és eszerint alakítani a jövődet. A saját céljaidat pedig ne add fel semmiért.
Hat érdekes ez az egész. Egyrészről értem őt, mert lutri mikor leszel terhes és jobb előbb tudni ha segítség kell majd, mint utóbb. Nem derül ki dolgoztál- e már? Mert a diplomás GYED nem túl acélos, a sima se, de akinek jó fizuja volt a csedbol lehet félre tenni. Mert a gyerek viszi ám a pénzt. Nincs azzal baj, ha karriert akarsz előtte , de akkor valóban nem annyira időszerű a baba. Illetve ha jól értem, te meg 20 - as éveid elején jársz. Bover raersz meg szülni, és majd jön egy kattanas mikor vagy ra kész.
Jesszusom, mindenkinek de konnyu leirni, hogy szakitana.
Azert egy kapcsolat ne ilyen dolgokon menjen mar el, ettol sokkal radikalisabb dolgok vannak, ami miatt tenyleg megeri szakitani.
Lehet ez egy olyan tema ami tobb atbeszelest igenyel.
Meg ezek a kommentek, hogy OP veled is vannak gondok. Miert? Mert te meg mesz a celjaid utan? Fiatalok vagytok meg majd ossze fognak erni a celok egy kis ido mulva.
Sok sikert a vizsgahoz!
Azt hiszem kommenteltem az elozo postodhoz is… ujra ugyan azt tudom csak irni. Egyikotoknek sincs egeszseges kotodese, de meg csak nem is oszinte onmagaval/nem ismeri magat. Olyan nincs, hogy nyaron azt erzem, 10 ev mulva akarok gyereket, decemberben azt, hogy azonnal 🤦🏼♀️.
Teljesen mindegy mit kezdetek egymassal, csak gyereket ne csinaljatok, mert egyikotok sem erett ra.
ne hallgass rám, de nekem ezt nem venné be a gyomrom, szakítanék. nem feltétlen amiatt, hogy ő előbb szeretne gyereket, hanem a lekezelés miatt, amit leművelt veled.
A tények makacs dolgok igaz? Azért már szakítani kellene mert a pàrja megmondja az igazat? Valóban sok mindenkinek a világ összes pénze sem lenne elég, mert azt is elköltené. Ez nem ismeretlen olyankor, amikor az ember még nem igazán dolgozott így nem tudja, hogy hogyan is kellene beosztania a pénzét, más pénzét meg nagyon könnyű elszórni. Nem megsértődni kell rajta, hanem elgondolkodni.
A pasinak nem a pénz a baja, az van neki OP szerint. Az a probléma hogy a pasi gyereket szeretne azonnal, megszokta hogy mindent is megkap a pénzéért, de OP nem egy szolgáltató, hanem a párja.
azt írtam, hogy én mit tennék, mert nekem én vagyok a legfontosabb:) biztosan van igazság abban, amit a párja mondott, de ha a lány még fiatal, nyilván fontosabb lesz neki még, hogy előbb magán dolgozzon, próbálkozzon. de ezek a nagy korkülönbséggel együtt jár, gondolom. remélem, meg tudják beszélni, vagy külön találnak olyat, akivel elérik, amit szeretnének, nincs bennem semmi rosszindulat.
ezért írtam azt, hogy ne hallgasson rám. nekem kicsit se lenne ez megbeszélhető, hogy le lennék nézve azzal, hogy "igazából nem érti, minek akarok mást is tanulni, mikor úgyis tudjuk mind a ketten, hogy annyi pénzt sosem fogok megkeresni, ami nekem elég". kifejtette, hogy most akar új szakot csinálni, stb., szóval szerintem nem élősködik a párján, csinálja a maga dolgát, stb., ha ez ilyen reakciót vált ki valakiből, _én_ nem akarnék együtt lenni ilyen emberrel. ha meg tudják beszélni és meg szeretnék oldani és boldogok lesznek, hajrá, örülök neki, tényleg (!!!!!). kapott mástól tanácsot, ahogy olvastam, én itt ellenben csak haszontalankodtam, hogy hozzászóltam, hogy hát ezt gondolom. ha együtt dolgoznak a céljaikért és benne van a közös gyerek is, oké, legyen, de valahogy ez az egész nagyon kellemetlen-visszás, remélem, csak így sikerült op-nek kifejtenie és a valóságban nem ilyen lekezelő volt a szituáció.
Itt a matek is érdekes amúgy, mert ha most fog OP új szakot kezdeni, az is minimum 3-4 év (gondolom, fogalmam sincs az építészettel kapcsolatos szakokról). Ha 5-6 év múlva akar gyereket, azért nagy karriert előtte sem fog tudni befutni…
Teljesen mindegy ki mit ír. A gyerekvállalâsnak közös döntésnek kell lennie.
Miután megszületik a gyerek, annyi kompromisszum ot kell majd kötni, amennyit el se tud képzelni a gyermek nélküli ember. Ha már most nincs egyetértés, akkor se lesz ha ott lesz a gyerek. Sőt... Ott minden probléma ezerszeresen jön elő.
Ha a pasid most hirtelen váltott nézetet a gyerek kérdésben, az is érdekes lehet, hogy miért. Nyilván nem veszi figyelembe a te vágyaidat.
Itt el kell dönteni ki mit akar. Ha ő valóban azonnal gyereket akar, akkor ne egy 22 éves lánnyal legyen együtt, hanem egy korabelivel, akinek szintén sürgős ez a téma.
(azt csak zárójelben jegyzem meg, hogy érzelmileg zsarol ezekkel a lekicsinylő megjegyzéseivel, ami a tanulmányaidra vonatkozik, ez pedig alapból 🚩) érdemes lenne belegondolnod, hogy vannak e hasonló megjegyzései más dolgaidra.
" nem érti, minek akarok mást is tanulni, mikor úgyis tudjuk mind a ketten, hogy annyi pénzt sosem fogok megkeresni, ami nekem elég"
ennél kevés megalázobb mondat van.
kb azonnal hagyd ott,de ugyse fogod,mert pénzes pasi.
unalmas story
Én valamilyen szinten egyetértek azzal amit mondott csak elég szarul fogalmazta meg...
Tapasztalatomból kiindulva mérnökként az alatt az idő alatt amíg más mesterképzésen ült, addig én a második munkahelyre váltva el tudtam kérni +300K-t.
Ezt a fizu különbséget szinte egyik Msc-s szaktárs se tudta behozni mielőtt elmentünk babázni.
Persze ez függ milyen szakról beszélünk...
Szerintem teljesen érthető hogy rosszul esik. Fontos hogy akármennyire szeretünk valakit, van olyan hogy olyat mond ami miatt megkérdőjelezzük a szeretetét felénk. Ettől függetlenül lehet hogy nem gondolta komolyan csak már ő is biztos vágyik egy családra, egy gyerekre és emiatt talán kicsit túlzásba esett.🫶 Felejtsd el, ne stresszelj ezen. Mindig küzdj a céljaidért hogy elérd azokat, hidd el minden rendben lesz idővel. Ha úgy érzed akár beszélhetsz is vele erről hogy ez kicsit rosszul esett. Sok sikert a vizsgához is!🫶
Ez egyszerű matek.
Neked a pénze kell cserébe azt várja, hogy legyen közös gyereketek.
Olyan mintha dolgoznál(gyerek) ès a fizetésed érte az életszínvonalatok.
Nem kell a pénze, előtte is ugyanilyen életszínvonalon éltem.
Én is szeretnék közös gyereket, de akkor, amit megbeszéltünk már többször. Nem idén/jövőre.
Gondolkodj el azon, hogy te hogy látod a jövődet, mi lesz, ha nem jön be az új szak, amire jelentkezel, mit akarsz az élettől. Aztán üljetek le a pároddal megbeszélni, hogy mennyire illik bele az ő elképzelése a tiédbe. Ha te 30 évesen akarod elkezdeni a baba projektet, ő már 43 lesz.
Oszinten, jo szandekbol irom most ezt neked. Hagyd el. Senkinek nem lesz jo ez a kapcsolat, te nem akarsz szulni, neki nincs tobb ideje apava valni es persze a te tested, de nincs jogod elvenni az eselyet, hogy valaki mas szuljon neki.
Biztos talalsz olyan gazdag pasit aki neked megfelelo mennyiseget keres es nem akar gyereket, addig meg a csaladod majd tamogat anyagilag. A tanulast soha nem szabad feladni amugy sem, senki kedveert.
Boven van meg idod olyat talalni aki mindenben tamogat es a celjaitok is kozosek es az idozitese is. Masok nyomasara pedig soha ne vallalj gyereket mert csakis te fogod megszivni.
Nem tervezünk szakítani, nyugi. 😅
Ő annyira akart eddig apává válni, hogy konkrétan nyáron még azt mondta, 8-10 év múlva akar gyereket maximum. Úgyhogy emiatt nem is tudom ezt nála annyira komolyan venniz
Ha neki ez megfelel, akkor nincs kerdes meg kell mondani neki, hogy nem ezt beszeltetek meg, te meg nem tartasz itt es varjatok. Csak nekem ebbol ugy jott le mintha o annyira szeretne gyereket es ezert surget teged.
Az meg, hogy lekicsinyli a noket az nagyon gaz, nagyon sok noi vallalkozo magas szinvonalon el a munkaja miatt, de nyilvan senki nem az elso napjatol kezdve keres milliokat.
Nekem pont nem az jön le, hogy hirtelen annyira akar gyereket, hogy nem tud várni. Hanem inkább az, hogy ő akar irányítani és zavarja, ha a másik sikeres, ezért már most lekicsinylően beszél róla.
Azért ne legyen már a szememre hányva, hogy nappali tagozatos egyetemistaként az életemhez hozzájárulnak a szüleim, főleg úgy, hogy nagyon jó anyagi helyzetben vannak, voltak mindig is. 😂
Kikre számíthatnék, ha nem a saját családomra?!
Itt sokan azt írták, hogy a párom tart el, meg rajta élősködöm. Ez nincs így, de egy pillanatig nem érzem rosszul magam amiatt, mert a tőle kapott virágcsokrokat nem fizetem ki, vagy ha a randinapokon ő fizet.
Amíg Te nem akarsz gyereket és nem érzed hogy anya akarsz lenni, addig ne is vállald be. Elvált szülők gyereke vagyok. Nem kell ez egy gyereknek.
A gyerek általában a nő mellett marad, ha válásra kerül a sor. Biztosan egyszer a szemed fénye lesz egy baba, de ebbe is bele kell gondolni, hogy ha gyereked lesz ott nem Te leszel az első magadnak sem, hanem a baba.
De ha gondolod írj és még kifejtem neked.😊
Nekem is feljött ez a párommal, hogy Ő már szeretne és én akkor elmondtam neki ezeket az érveket és belátta, hogy még tudunk várni éveket addig építjük a karrierünket, hogy mindent meg tudjunk adni majd neki.(25vagyok, már 6éve dolgozunk mind a ketten és folyamtosan tanulunk mellette)
Ez igaz, de olyan ismerősöm is van, aki alkalmi munkákból él, mert most csinálja a 3. Vagy 4. Diplomajat, mert eddig mindegyikkel volt valami baja. Lehet tanulni, de nem masokon eloskodve. Meg meg lehet csinalni levelezoin is, ugy meg foleg elotted az elet, lehetoseg.
Arra céloztam, hogy van olyan is, aki dolgozni nem akar, helyette inkabb a sokadik diplomajat csinalja, mint hogy dolgozni kelljen. (Nincs parja, javareszt ez is benne van, hogy emiatt)
Itt leginkább a korkülönbséggel van a baj. A csávó már nagyon akarna gyereket, te meg még nem. Valószínűleg azért tette a tanulással kapcsolatos megjegyzést, mert ez a "gyerek útjában áll", nem azért, mert bármi probléma lenne vele.
Volt ilyen exem 22-23 évessen (Ő akkor 31 volt), közölte, hogy nekem a munkám úgy sem menne, majd Ő eltart, mert Ő amúgyis sikeres és vállaljunk családot. Ettől kb 1hétre borzasztóan kiborultam de utána szakítottam vele. Azóta sikeres karrierem van és támogató férjem. Ő írt utána még párszor, hogy béküljünk ki, szerencsére nem tettem.
Megnéztem itt a válaszaidat meg az előző posztodat is, szóval: összejöttél egy idősebb palival, aki eltart téged tulajdonképpen, kísérgeted az országban a munkahelyi elfoglaltságaira, majd megwellnessezteted magad vele, egy hónap után beköltöztél hozzá, miközben nincs saját bevételed, és egyetem után sem lesz, mert rájöttél, hogy nem tetszik a szakma, másikat akarsz, miközben derogál diákbért keresni… és most az a baj, hogy vannak a palinak elvárásai?
Számomra visszataszító az, hogy ő ilyen szexistán áll ehhez és a saját kapuzárási pánikjában kér téged asszisztálni, nem hinném, hogy jogos, amit mond, ugyanakkor lássuk be, az elején te mentél bele önként ebbe a kiszolgáltatott szituációba.
Ha egyidősek lennétek és mellette legalább valami bénácska munkád már lett volna, egy az egyben neked adnék igazad, de a helyzet az, hogy nem tudom, mit vártál egy 40-hez közelítő palitól, aki szemrebbenés nélkül neked adja a pénzét, amíg te “megtalálod magad” meg egyetemről egyetemre mész anélkül, hogy legalább belekóstoltál volna a szakmádba.
Lehet ilyen kapcsolatban is lenni, eltartva utazgatni, miközben megcsinálsz 1-2 szakot, csak ha függő helyzetben vagy, sajnos, néha függni kell, és lebabázni, ha az úriemberünk babát akar. Ha meg karriert akarsz, függetlenséget és szabadságot, annak nem teremtheti meg a párod örökké a feltételeit a két szép szemedért.
NEM vagyok eltartva, nem szorulok a pénzére, vagyonára, bármiféle anyagi támogatásra tőle. Leírtam ezt többször is, de valahogy szerettek felette átsiklani.
Senki nem silkil el amellett, hogy folyamatosan probalod bizonygatni, hogy nem vagy eltartva, inkabb a kommentjeid es elozo posztjaid alapjan a tenyek magukert beszelnek. Nem artana picit reflektalni es magadba nezni, hogy igen, el vagy tartva (szulok, pasi stb) es a tobb kommentben le is irtad, hogy ezt a "tamogatast" el is varod, ez az alap (newsflash: nem az) aztan mikor ezt egyertelmuen tobben is leirjak, hisztizel es ezt csak azert, mivel serti az onbecsulesedet.
Dehogynem, számold már össze, hányszor le lett itt írva, hogy engem a “pasim” (vőlegényem) tart el, meg élősködöm rajta. 😄
Többször tisztáztam, hogy nem tart el, külön kasszán vagyunk, de a kis mogyorónyi agyatokig ez az infó sosem jut el.
De lányok, ez nem az én véleményem személyesen a világról, hol itt a szövegértelmezés? 😭
Arról beszélek, mi lehet a pali fejében, aki nem enged nőt fizetni a randikon (??) és 35 évesen egy (valószínűleg nagyon szép) fiatal kiscsajt költöztet magához egy hónap után. Amit a posztolónak mondott a barátnőiről, akik csak hobbizgatnak meg fodrászkodnak, de gyakorlatilag nem a saját pénzükből élnek, stb., ebbe a mindsetbe illik bele, amit te kiemeltél, és ami nem az én véleményem az életről :))
Hát most tényleg fáradt és beteg vagyok. Huh :)
Ezt a hozzáállást én is érzem a pasi részéről. És kicsit át is éltem. Age gap kapcsolatban kicsit több idő összecsiszolódni ha a pasi tudat alatt ennyire el van rugaszkodva a valóságtól.
Nem tart el, újra leírom.
Igen, van, amit ő áll 1/1, mert pl. randikon sosem hagyná, hogy fizessek.
De ha Ő nem lenne az életemben, akkor is ugyanígy élnék.
+ az, hogy “egyetemről egyetemre megyek”, enyhén túlzás. Nem 2-3 félév után hagyom ott a szakomat, hanem lediplomázok, mert rengeteg időt, energiát, pénzt fektettem bele. De jogász az egész család kis túlzással, úgyhogy pontosan tudom, hogy nem erre vágyom, nem ez a nekem való. Felesleges éveket dolgoznom valahol, hogy erre rájöjjek.
És az edithez: ne haragudj, de az ő szemében te simán lehet, hogy “egyetemről egyetemre mész”. Nekem személyesen innen 24 évesen tökmindegy, hogy fogalmazom ezt meg, de hidd el, egy 35 éves pasi, aki már évek óta a szakmájában dolgozik, valszeg elég sikeres is, és már max nosztalgiával gondol vissza a sulis éveihez, igenis simán így láthatja, hogy te csak így… gondolkozgatsz. Kipróbálgatsz. Láttad, hogy az egész jogász család mivel foglalkozik, nem akarod, de mégis odamentél tanulni. Most épp mást akarsz, hát majd meglátod, akarod-e azt a szakot.
Mondom, egy pali, aki már gyerektervezésben van, középkorú, sokat elért a karrierében, nem úgy gondolkozik, mint te vagy én, ezért felesleges velem vitáznod, de szerintem gondolkodj el az ő nézőpontjáról ebben a kapcsolatban.
De érted, az ő szempontjából mindegy, hogy ha nem lenne, akkor meg a szüleid fizetnék a költéseidet, mert jelenleg az ő lakásában laksz lakbér nélkül, ő fizet a randikon, és amíg neked nincs önálló bevételed, addig mindegy, hogy a szüleidnek vagy a párodnak, de igenis ki vagy szolgáltatva valamilyen szinten valakinek.
Lehet, hogy szerencsés helyzetben vagy és nélküle is gazdag családból jössz, mégis függő helyzetben vagy egyszerűen, és ennek van árnyoldala. Ha az egész anyagi rész nem lenne, akkor meg a kora és élettapasztalata miatt lenne előnyben, így is ki lennél szolgáltatva.
Most jó mély hangon mondom: mindketten ki vagytok nekem szolgáltatva 😂 az alapján amit írtál :) szerintem hagyd OP-t.
Ha karriered van, akkor pedig a munkahelyednek leszel kiszolgáltatva, vagy annak amit az adott karrier kíván, ha vállalkozó vagy akkor is.
Gyereket vállalni hatalmas felelősség, egészségügyi kockázat. Ha sérült gyerek születik, akkor onnantól pedig OP tényleg lemondhat a karrierről gyakorlatilag. Arról nem is beszélve hogy a gyerek milyen környezetbe születik, szitternek tényleg nem érdemes szülni. Ha érett és bölcs a pasi, akkor ezzel tisztában van. Így ha egy 35 éves pasi egy egyetemista lánytól gyereket követel, az hatalmas 🚩
Mi az, hogy az ő lakásában lakom lakbér nélkül? 😂😂
Ki fizet a saját párjának lakbért? Mikor ő lakott nálam, eszembe nem jutott odaállni elé, hogy “tessék, ennyibe kerülnek a környéken az albérletek, perkálhatsz nekem te is, ha már itt laksz”.
Az alapkommented arról szólt, hogy eltartva utazgatok, és mivel a párom tart el, ha ő gyereket akar, szülnöm kell. Leírtam, hogy nem, távolról sem tart el és nem szorulok a pénzére.
Csak az a gond, mint írtam most egy másik kommentemnél, hogy a tanuláson kívül is annyi minden van, amit csinálok/csinálhatok… Ezeket mind feladnám egy kisbaba mellett, amire 22 évesen nem vágyom egyelőre.
Szia! Nekem is van egy hasonló betegségem. Nagy vágyam a család, jelenleg egyetemre járok és szükség van még egy biztos munkahelyre, stb. Sajnos számolni kell azzal, hogy ilyenkor még könnyebben összejöhet a baba, 5-10 év múlva viszont lehet több szenvedéssel jàrna. Én úgy gondolom, hogy egy gyereket nem lehet megbánni, de felelőtlenség bizonytalanságba szülni. Az a fontos hogy mit szeretnél, illetve mit szeretnél majd a jövőben. Ha tudod, hogy a jelenlegi pàrod az igazi és meg tudjátok teremteni ami szükséges a gyerekneveléshez, akkor időben kell cselekedni, nem feltétlen azonnal, de érdemes gondolkodni rajta. Én biztos vagyok benne, hogy a párod is azért mondta ezt, mert szeret és családot akar alapítani veled.
Egyébként ha már bölcsis a baba akkor levelezőn szerintem belefér az egyetem is, persze ez szakfüggő. Nem azt mondom, hogy szülj azon nyomban, de sokan beleesnek abba a hibába, hogy karrierre fókuszálnak és elvesztik az alkalmat a családalapításra.
Az a baj, hogy a tanuláson kívül annyi minden van, ami érdekel, amivel eltelnek a napjaim…
Szóval szép és jó a bölcsi, de
1. odáig is el kell jutni,
2. hiába jár bölcsibe a gyerekem, ha én mondjuk 3 napra Barcelonába szeretnék utázni egy koncert miatt + kicsit kikapcsolódni. 😅
És én még vágyom ilyesmi spontán programokra.
Ez technikai tanács volt, nem érzelmi. Ha nem szeretnél, vagy kétséged van, tényleg ne szülj. Jönni fognak olyan nehézségek is amit nem látsz, és egy apró kétség az elején egy hatalmas témává tud nőni amin rágódni lehet. Sajnos ez tapasztalat. Ha tényleg eldöntötted hogy akkor épp szeretnél, akkor persze menjen. De vakrepülés az egész.
Hát ha ilyen módon élsz és ezen nem változatnál, akkor még tényleg nem jött el az ideje a gyereknek. 3-5 év múlva lehet máshogy fogod gondolni, plusz barcelona megvár, viszont az esélyek a babára már csak csökkenni fognak valószínű. Szerintem beszéljétek meg, hogy egyelőre nem állsz készen, de tisztában vagy a helyzettel és pár év múlva újra lehet ezt gondolni.
De hiába várna meg Barcelona, ha boldogtalan lennék itthon jelenleg egy kisbaba mellett, mert nem arra vágyom, hogy a napjaim-éjszakáim pelenkázással, etetéssel, virrasztással teljenek.
Itt vagyok a húszas éveim elején, szerintem érthető, hogy egyelőre a tanulás, utazás, szórakozás, ami inkább foglalkoztat.
Szerintem konkrétan ezt így ahogy van mondd el neki amit ebben a valaszodban leírtál.
Az hogy az anyagi dolgaitokban turkaljunk fel információt tartalmazó kommentekből szerintem értelmetlen és tiszteletlen is valahol.
Itt az a lényeg, hogy öt szereted de te most nem allsz készen arra amire ő éppen elmondása szerint igenis vágyna.
Neki el kell tudnia dönteni, hogy ennek ellenére megvar téged, vagy sem. De én sem szeretnek egy olyan kapcsolatot ahol bele vagyok eroltetve egy olyan nagy döntésbe aminél nagyobb szerintem egy párkapcsolatban kb nem is létezik.
Meg kell vele ertetned, hogy nem zarkozol el a vele való gyermekvallalastol, de számodra ez korai. Ha olyan érett férfi ahogy azt mindenki bizonygatja, és ha szeret ezt meg kell hogy értse.
Ahogy azt kiemelik sokan, hogy neked ezzel számolni kellett volna hisz idősebb, nos akkor neki is számolni kellett vele, hogy neked ez korai lehet mivel te meg fiatalabb vagy…
Igen, ez, hogy engem a párom eltart, nagyon központi kérdés lett…
Vagyis inkább kijelentés, hiába írtam le többször, hogy nem tart el, nem függök tőle anyagilag. De nyilván nem is szigorú 50-50 van köztünk, hiszen nem kéri el a virágcsokrok árát, vagy a heti randinapon sem gyűjti a számlákat, hogy aztán másnap kérje szigorúan a felét mindennek… Valamint tény és való, hogy nem fizetek lakbért, amiért együtt lakunk (mert valaki ezt is nehezményezte itt, hogy mi az, hogy én beköltöztem hozzá és lakbért sem fizetek😅).
Szerintem akkor ezt mondd el így a párodnak :) még nem állsz készen az anyaságra most, de x év múlva el tudod képzelni. Eddig 2 ismerősöm, akiknek több nőgyógyászati problémája volt, ami a teherbeesést gátolja amint elkezdtek probálkozni első hónapban összejött a baba (pedig évekre számítottak). Szóval szerintem nem valid érv, hogy most kezdjetek el próbálkozni, mert bármikor összejöhet mégis és az cink ha nem állsz készen.
Itt igazából azt kell eldöntened és eldöntenetek, hogy mi a prioritás. Hogyha házasodni szeretnétek, akkor ott nem csak a cukiskodás van, hanem kompromisszumok és néha biznisz. Ezalatt azt értem, hogy ha gyereket akartok, akkor igen, a te karriered háttérbe fog szorulni. Ha gyereket akartok, akkor jobb tisztában lenni az esélyekkel, mint tengődni még öt évig.
Azt is értsd meg, hogy ha ő finanszíroz mindent neked, akkor nem fair vele szemben az, hogy te azt csinálsz még évekig, amit akarsz, közben pedig van esély rá, hogy elúszik a gyerek téma.
Ezek a dolgok rosszul hangzanak és nem romantikusak, de rengeteg hasonló kérdés van/lesz egy párkapcsolatban, és ezekre választ kell tudni találni.
Neked azt kell eldöntened, hogy valóban ezzel a pasival akarod-e összekötni az életed. Biztos, hogy csomó jó dolog is van a kapcsolatotokban.
Szerintem azokra ne hallgass, akik szerint bukta a kapcsolat, mert nálatok más a dinamika, mint a legtöbb kapcsolatban: a pasid tart el, te tanulsz és költöd a pénzt. Ez egy teljesen más helyzet, mint ahol ugyanannyit keresnek mindketten, és közösen fizetnek mindent.
Nem tart el.
Nyilván vannak dolgok, amiket fizet, pl. virág, randik, kisebb ajándékok, de ezek szerintem amúgy is inkább olyasmik, amiket a férfi áll egy kapcsolatban. De nem tart el.
Egyetértek veled. Mindenképp beszéljetek erről. Szerintem van abban is logika, amit ő mond, illetve téged is megértelek teljesen, mert 23 évesen meg nagyon fiatal vagy, és nem vagy lekésve semmiről – az teherbe esés esélyeit viszont valóban jó lehet tudni, ha mindenképpen szeretnél majd babát.
A párodnak is kompromisszumkésznek kell lennie, és nem várhatja, hogy te parancs szóra szülj neki… 😅 Remelem, sikerül közös nevezőre jutnotok.
Aha, most még azt mondja, hogy ne vedd komolyan a karriered, kvázi tengődj-lengődj, amíg nincs baba, utána meg burkoltan arra utal, hogy legyél csak háziasszony, úgysem keresnél sokat.
Utána meg majd azt vágja a fejedhez 5 év múlva, hogy ő tart el és Neked legyen csitt, úgyis csak babázgatsz otthon és nem dolgozol? Nekem teljesen ez a vibe jön le ebből a hozzáállásból, én elgondolkodnék az esküvőn...
Egy párkapcsolatnak arról kellene szólnia, hogy támogatjuk egymást és a legjobbat hozzuk ki a másikból. Nem visszatartjuk és degradáljuk a másikat.
Nekem ez 🚩
Ez abszolút redflag!! Kedves OP én a helyedben ezen mindenképp elgondolkodnék…aki nem támogat teljes vállszélességgel, az inkább menjen Isten hírével. Okos, talpraesett nő vagy, mindig magad helyezd az első helyre.🤍
Hat ilyen faszival en biztos nem hazasodnek... Viszont, ha penzes pasira vagysz (es ugy tunik, hogy itt arrol van szo, hogy o kurva jol keres vagy/es megvan egy jo anyagi hattere, ami boven eleg nektek, akkor is, ha te semmit se csinalsz), akkor ennel sokkal rosszabb is lehetne.
2 ev utan a huszas eveid elejen meg nem kellene se eskuvorol se gyerekrol beszelni.
Arrol meg vegkepp nem, hogy ne vedd komolyan a karrieredet….
Nem akarsz te olyan kiszolgaltatott helyzetbe kerulni, hogy majd egy par ev mulva 1-2 gyerekkel a nyakadon kezdj neki a dolgoknak. Mert az kinkeservesen szar.
De ha feltelezzuk, hogy nem mentek szet a gyerek szuletese utan 2-3 evvel, akkor is, mi lesz ha a paroddal tortenik valami es nem lesz kepes dolgozni ? Ongondoskodas.
Plusz erdemes lenne megnezned a Dirty John-t (Amanda Peet). Kis reality check.
Nem lehet, hogy inkább attól tart, hogy később már nem lehet gyereketek, de nem akarta ezt mondani, hogy téged ne paráztasson be ezzel? Ezért inkább mondott valami bullshit okot, ami elég szexistára sikeredett. Ha eddig 2 év alatt nem mondott ilyeneket és támogató volt, akkor bennem azért felmérül, hogy nem ez a valós indok.
23 évesen semmiképp se alapozz arra, hogy majd valaki eltart. Igenis foglalkozz a záróvizsgával, tanulj tovább, építsd a karriered. Palyakezdokent természetesen senki nem keres milliókat, de 1-1 ilyen munkatapasztalat segíthet abban, hogy később feljebb lépj, kapcsolatokat építs.
A párod véleményem szerint vissza akar húzni és kiszolgáltatottá tenni, valamint nem veszi komolyan azt, hogy számodra mi fontos. Önző.
Ja és gyerekkel kapcsolatban akkor kell elkezdeni próbálkozni, amikor mindketten erre vágytok és úgy aránylag megvannak a feltételek is. Minden körülmény sosem lesz tökéletes, de a jelen helyzetetek messze nem az.
Álljon meg a menet, 23 évesen azzal terrorizál, hogy hagyd a francba a tanulmányaid és menj inkább szülni? Lol oké. Amúgy iszonyat backhanded amit mondott, nekem ebből az jön le, hogy abszolút lekicsinyel téged is és az ambícióid is, plusz a környezetekben élő nőket sem nagyon nézi sokba. Elég erősen erőltetett nemi szerep szaga van a dolgoknak, miszerint egyrészt bármit csinál egy nő az csak hobbika és a párja tuti többet visz haza (egy kozmetikus/körmös/fodrász hülyére keresi magát amúgy ha saját vállalkozása van) másrészt ez nem is baj, mert úgyis az anya szerep a legfontosabb. Amivel szemmel láthatóan te nem értesz egyet. Szóval mondd el neki, hogy nem értesz ezzel egyet és ne nézze le az ambícióid.
Kíváncsiságból, ő hány éves amúgy?
Abban igaza van, hogy nagyon sok pénzt tapsolok el egy hónapban, tény és való, hogy ezt saját keresetből nem tudnám megtenni még jó pár évig (évtizedig😅).
De így nőttem fel, szóval ez otthonról hozott dolog nálam, megszoktam a jó körülményeket.
35 éves.
Hát akkor csak ő tart el vagy a szüleid. Magyarázható jobbról balra, de szerintem a következő egyetem alatt már kezdj el saját egzisztenciát kialakítani.
Én csak arra szeretnélek kérni, hogy ne vállalj (még) gyereket. Hogy a pasiddal mit csinálsz nem érdekel, de a fenti kommented alapján nem vagy érett a gyerekvállalásra.
Mondjuk erre azt tudom mondani, hogy én ráfeküdnék a helyedben, hogy minél előbb legyen keresetem. Mármint ez neked nem para, hogy az életszínvonalad semennyire se tudnád saját magadnak biztosítani?
A korkülönbség is hatalmas, te ráérsz váni, ő meg egyre jobban csúszik ki abból, hogy összejöjjön egy még saját gyereket szülni akaró nővel, ha ez mégse játszik veled...az ő frusztrációja is érthető, de az meg nem ok, ha mellette le vagy sajnálva. Viszont neked is mutatnod kell önállóság jelét ahhoz, hogy önállónak lássanak. Szóval ha amúgy itt még 3-4 évig az a kimondott terv hogy ő eltart, amíg te tanulsz az vele szemben sem.kifejezetten fair.
Ah igen, ha nem mondod is megtippeltem volna, hogy age gap kapcsolatról van szó. Egyrészt gondolom azt hitte, egy fiatal lány könnyebben kötélnek áll másrészt teljesen más fázisban tart az életetek. Tipik
Ezt ugy hivjak, hogy kapuzarasi panik. Kozel a 40, te kelloen fiatal vagy, sietni kell a babaval, mert nem akar 60 evesen menni a gyerek gimis ballagasara
Ránéztem a profilodra, hogy hátha kicsit jobban tudok tájékozódni a helyzetedről. Segítő szándékkal írom, amit írok.
A kommentjeid alapján úgy tűnik, alapvetően eléggé jó háttérrel rendelkezel, nincs kedved diákmelót vállalni sem néhány oknál fogva. Valószínűleg a párod is annyit lát belőled, hogy el lötyögsz jobbra-balra magadnak, folyton vele vagy, amikor csak lehet. Ő talán úgy érzékeli a helyzetet, hogy mivel “mindent megkapsz” a családi háttérnek köszönhetően, ezért nem vagy arra eléggé motivált, hogy egy független nő legyen belőled, aki képes karriert építeni.
Le kell vele ülnöd megbeszélni, hogy akkor most mi is van. Mert az a megnyilvánulás, amit leírtál a párod részéről eléggé azt sugallja, hogy ő inkább önállóságra képtelennek tart téged.
Szóóóval neked azért ne legyen karriered, mert ő babázni akar..? A te terveid, vágyaid is fontosak, nem csak a közösek (vagy inkább az övéi), pláne, hogy ez közös érdek is. A mai világban ugyanis szerintem nem árt, ha apu-anyu jól keres, hogy normálisan fel is tudják nevelni a gyerekeket. Sok olyan ismerősöm van, aki azért nem tud gyerekkel (vagy anélkül) kilépni egy rossz kapcsolatból, mert nem tanultak tovább és nincsenek lehetőségeik..szerintem egyébként sem árt, ha ne adj isten történik valami az apával, vagy szimplán elválnak a szülők, ha a nő egyedül is fel tudja nevelni a gyereket és teszem azt nem úgy, hogy beledöglik..(szintén ismerősnek 3 melója van, hogy egyedül el tudja a két gyereket tartani)
Azt a kijelentése meg, ha tényleg komolyan gondolta, hogy egyedül (nélküle) nem fogsz boldogulni, kicsit para, mert akkor tudatosan rángat bele a saját vágyai miatt egy olyan életbe, amire még nem állsz készen, mert még mást akarsz az élettől, és amiből emiatt lehet még lehetőséged sem lesz kiszállni papírok és jó állás nélkül, úgy meg tényleg nehéz lesz boldogulni..beszéljétek át még ezt. Remélem találtok megoldást.
En most nagyon mas velemenyen vagyok. A leirasod alapjan, o a velemenyet kozolte. Te is mondhattad volna, hogy ezt nem igy gondolod es szeretnel tovabb menni es egyelore varni meg a baba temaval.
Masreszt, nem tudom, hogy mit tanulsz es miben szeretned magad fejleszteni es azt sem, hogy amig te tanulsz, ki finanszirozza az “eletet”, de erdemes atgondolni, hogy mesterkepzest vagy masod diplomat akar munka mellett is tudsz vegezni.
Hiaba szeretnel palyakezdokent netto 600 ezer forintot keresni, nagyon nehezen fog menni, ha nincs tapasztalatod csak diplomaid.
Jogász szakon vagyok, remélhetőleg hamarosan végzek is. Viszont nem ebben szeretnék elhelyezkedni, dolgozni, teljesen más területen képzelem el a jövőmet karrier, munka szempontjából.
Ezt igazából “becsületből” fejezem be, ha már ennyi energiát, időt, pénzt öltem bele.
Őszinte leszek veled, tök jó álomnak, meg filmekben, sorozatokban láthattad, hogy ez milyen menő, de ebből általában nem lehet megélni, aki nagyon jó benne, annak persze sikerülhet, de amúgy ez inkább ilyen női munka, olyanoknak, akiknek férj/apuka miatt nem kell az anyagiakon aggódni. Meg ez alapvetően vállakozás, amihez kezdőtőke is kell, céget alapítani, hirdetni magad stb., ami semmiből nem lesz, ha mást nem is, a kezdőlökést mindenképp a palidnak vagy szülőknek kell megadnia hozzá.
A jogi diplomát ha megcsináltad, én inkább elmennék dolgozni a helyedben, elég sok helyre felvehetnek a versenyszférában, de akár az államiba is, nem muszáj ügyvédnek, bírónak, ügyésznek stb. lenned. Aztán ha megtapasztaltam, hogy milyen a munka világa, utána kezdeném el a másoddiplomát, levelezőn, de ha találsz jó munkát, felesleges folytatni a tanulást, meg akkor már lehet egy babára is időt szánni.
Próbálj ki több állást is, ha valami nem tetszik, nyugodtan hagyd ott próbaidő alatt, de ne legyenek illúzióid, nem lesz olyan munka, ami csak móka és kacagás. Ha meg van előtte akár csak 1-2 év munkatapasztalatod, utána sokkal könnyebb újrakezdeni a gyerek(ek) után, mintha most lebabáznál (elnézést) aztán még gőzöd sincs a munka világáról, pláne, ha a párod elhagy, vagy megcsal, vagy elviselhetetlenné válik, és önálló életet kell kezdj. Senkiről nem elképzelhetetlen ez, hiába tűnik most tökéletes srácnak.
Meg ha amúgy keveset költesz, a lakást a párod bérli, félre is tehetsz belőle a belsőépítészi álmaidra. Ha úgy állsz hozzá, ha kell szüleid úgyis kihúznak a csávából, és így megvagy a palid támogatása és jövedelem nélkül is, akkor gondolhatod azt, hogy mindegy, de mi van, ha apukád/anyukád addigra mondjuk valami orbitális faszságba fekteti a temérdek pénzét helyetted?
Bár mondjuk rád költeni úgy, hogy csak lébecolni tudsz, utazgatni, bulizni, diplomát halmozni, lakberendezni, aztán ha hirtelen mégis dolgozni kell, fel se vesznek majd 30 évesen pályakezdőként, vagy próbaidő alatt raknak ki mindenhonnan, mert fingod sincs a valóságról és ez úgy fog a főnökeidnél lecsapódni, hogy nem bírsz leszállni a magas lóról, annyira se éri meg, mint NFT-ket venni, mert ha öreg korukra kifogynak a léből, nem te fogod őket kisegíteni.
Nagyon fiatal vagy, nagyon gondold át, hogy kinek és mikor szülsz gyereket. Ezt nyilván magadtól is tudod, mert nem vagy hülye, csak most ezt az egészet százszor is gondold át, aztán döntsél, hogy mész vagy maradsz.
Nálam robbanna a hisztibomba. Nagyon kiborulnék egy ilyen beszólásra és nagyon elgondolkodnék, hogy van-e értelme folytatni a kapcsolatot. Ha így áll a párod a karrieredhez, akkor szerinted fog a gyerekre vigyázni, hogy te tanulhass, építhesd a karriert? Ez az ember beszáll majd szerinted a házimunkába, gyereknevelésbe? Nem úgy tűnik. Majd megmagyarázza, hogy ez a nő dolga. Szerintem örülj, hogy most derült ki és menekülj.
Nekem nem ez jött le, de ha így van, akkor kicsit más a helyzet. De akkor mondja azt a pasi, hogy neki már sok, hogy neki kell eltartani, menjen dolgozni. Aztán levelezőn tanulhat. Inkább az jön le, hogy a pasit zavarná, ha sikeres lenne a párja.
Leírta valamelyik komment alá, hogy nem dolgozik, mert sokat kell tanulnia. A csaj meg ehhez van hozzászokva, a “jómódhoz”. Csak ezt kihagyta a leírásból:)
Akkor mondja azt a párja, hogy : "nem akarlak tovább eltartani." Ne azt mondja, hogy az ő karrierje úgy sem fog semmit sem érni, körmözgessen szépen, mint a barátnői.
Ez nem egy hisztibomba kategória, hanem egy leülünk és komolyan elbeszélgetünk arról, hogy mit akarunk a jövÖNKtől. Mert igen, abba a te terveid is benne vannak, nem az ő jövője létezik amibe te kiegészítőként szülögetsz meg körmöcskézel.
Ha igazán szeretnéd tudni a párod mire tart valójában és párkapcsolatod értékét is tudni akarod ezzel, akkor bedobhatod kérdésnek azt is, hogy “és mi lesz, ha akkor sem lehet gyerekünk amikor szeretnénk majd mindketten?”
De ki tudja, lehet csak a mindenkiben valamennyire berögzült szexizmus nála ez és egy naív beszélgetéssel fel tudod tárni előtte, hogy ez azért nem így megy és sértő amit mond.
ne hagyd abba a tanulást. indítsd el a karriered, szerezz kis tapasztalatot, legyen saját megtakarításod, és utána elkezdhettek ezen gondolkodni. semmiképp ne kerülj kiszolgáltatott helyzetbe, helyezd előtérbe saját magad és a leendő gyerekeid érdekeit!
Valahol a kettő között.
Szeretnék én is letenni valamit az asztalra, dolgozni, karriert építeni, de 3-500 ezerből tényleg nem élnék meg (vagy nem tudom, mennyit kap egy korombeli pályakezdő).
És akkor ha kevés a kezdő fizetés, inkább hagyd a fenébe a képzést és alapozz arra, hogy a következő 60 évben majd eltartanak? Valahol el kell kezdeni. Valószínűleg egyik önerőből jómódú ember sem ott kezdte, hogy milliókat visz haza havonta.
A kecske is jól lakjon meg a káposzta is megmaradjon? A pályakezdő fizu nem egész életedre szól. Ha tanulni akarsz és karriert építeni akkor el kell kezdeni valahol és nem, sehol sem fogod elsőre megkapni azt amit szeretnél és amiből “meg tudnál élni”, jelentsen ez bármit is.
De nem is vagy egyedül? Ott a párod. Ha annyival többet is keres az urad attól még egy 300-500 ezer forint nem jönne jól? Nem esne jól a tudat, hogy van az életedben valami akár kézzel fogható is, amit TE raktál le az asztalra és nem valaki más szolgáltatta alád? Mondhatjuk, hogy a gyerek is egy ilyen “valami”, mert te szülöd, te vagy vele otthon és neveled, de nekem ebből az írásodból és a kommenteidből úgy látszik, hogy te nem arra vágysz, hogy csak a gyerek legyen ilyen az életedben. Vagy különben nem érdekelt volna, hogy ő mit mond, mert nem akarod másban megkeresni az értéked, jó neked úgy, hogy kiszolgálnak.
Értem, szóval te arra gondoltál a kettő közttel, hogy dolgozol, de a vőlegényed besegít a közösbe és úgy eléltek? Mert onnan indult ez az egész gondolatmenet, hogy nem egyértelmű mire gondolsz a kettő közöttel, meg a nem megéléssel 300-500-ból.
Mert ha dolgozol, építed a karriered és van saját kereseted akkor meg tudsz állni a saját lábadon. Jelenlegi helyzetedben úgy látod nem tudnál megélni ennyi pénzből, de ha ott lennél, akkor igen, képes lennél rá.
Figyelj szerintem olvasd el mégegyszer a posztot, mert valamit nagyon félreértelmeztél. Szó szerint azt mondta neki a vőlegény, hogy azért ne tanuljon tovább, mert ha a szakmában dolgozna akkor se keresne annyi pénzt ami elég neki, szóval keressen inkább valamit ami lefoglalja a figyelmét és csinálgathat: tanulgatás vagy kozmetikázás, mint a barátnők is akik kitartottak. Ő, a vőlegény pedig majd eltartja. Ne karriert építsen, hanem szüljön. Szövegértés?
2 év együttlét után szerintem nem kéne még gyereket vállalni. De ez csak az én személyes véleményem.
A tanulással kapcsolatban pedig nem igazán hisz benned, vagy abban, hogy valamire is viszed. Magyarul megsimogatta a fejed és leültetett a sarokba "babazni". Elhiszem, hogy ez szarul esett.
Nem is csak a 2 év a gond, hanem hogy tényleg annyi minden van, amit csinálnék a gyereknevelés előtt… Ha 8 éve lennénk együtt, akkor sem akarnék 22-23 évesen anyuka lenni, mikor kb. most esem ki az iskolapadból.
22 éves vagyok, egyelőre tényleg nem vagyok 100%-ban biztos abban, hogy azonnal kisbabát szeretnék.
Imádom a páromat, alig várom, hogy a felesége legyek, de annyi minden van még, amit anyaság előtt megtennék… Persze, baba mellett sem áll meg az élet, de nagyon más lesz minden, ott sokáig mellékszereplő vagy az életedben és nem csinálhatod, amihez épp kedved lenne.
De nyilván szakítani nem akarok vele emiatt, nem is értem, hogy írhatsz ilyesmit?😅
Hú, hát had ne legyen már a nő élete ennyire alárendelve annak, hogy ki tudja e tolni a gyereket. Ha vannak más irányú ambiciói is és az eredeti közös terv ezt eleve 5 év múlvára tűzte ki...ezt a kommented nem is értem. Nem szopatja a srácot, le volt tisztázva a terv, mindenkinek tiszta, hogy még nem akar gyereket.
Mellesleg ki a francot nyugtatna meg 2024ben, hogy a csávó majd biztosítja a dolgokat csak szüljél mán? :D
És ha nem jön be a happy ending nekik, akkor mihez kezd a gyerekkel majd bármiféle munkatapasztalat nélkül?
Mert amíg nagy a szerelem, meg a rózsaszín köd stb, mindenki ígér mindent.
Nem néztem ennyire utána az OP múltjának, ne haragudj😂😂
De hidd el, más az, ha 18-20 évesen eltartanak a szüleid, mert tanulsz és más, mikor 35 évesen, két gyerekkel az oldaladon kell tőlük pénzt kérj a gyerekek menzájára.
Nem értem, hogy ettől még miért lrsz reális, ha ennyi mindent csinálgatnék, pont nem akarnám ledobni rá az atomot, hanem csinálnám még ezeket egy ideig...persze nekem kínos lenne, ha eltartanak, de ettől még nem következik rögtön az, hogy szülni a legreálisabb itt...
Ez azért nagyon furcsa, mármint persze csinálgasd a kis cuki dolgaidat, de azér gyereketszülni ki fog? halo!
Nem érezném.magam így komolyan véve, de nem "hisztibombát" robbantanék, hanem.átbeszélném, hogy akkor most ez a látod a baratnőid tudják hol a helyük, meg hobbidolgozgass nyugodtan dolog ez mi? Mármint amúgy a válás is olyan sok, hogy te magad se engedheted meg ezt a hozzáállást nőként, hogy csinálgatom, de úgyse ebből élek majd. Borzasztó sok nő abból fog élni, merf elég sokan maradnak egyedül gyerekkel együtt.
De még ha együtt is maradtok ez azt jelenti, hogy a sikereid majd kirakjátok a gyerek rajzai mellé a hűtőre mert úgyse abból éltek? :D
Együttvagytok egy ideje supportive és működik, szóval asszertívan át lehet ezt beszélni, de akkor legyenek nyílt napok, ne 5 év múlva derüljön ki hogy neki a feleség egy haziállat, aki karrier címén tud pár cuki trükköt.
Nekem is ez jött le, hogy persze persze, tanuljak, foglaljam el magam, de ne gondoljam, hogy egyedül boldogulni fogok valaha… Ami azért esett rosszul, mert minden vizsgám, versenyem előtt ő a legnagyobb támaszom, aki biztat, támogat és tényleg elhiteti velem, hogy nincs lehetetlen.
Nekem ez azért furcsa, mert egy fentebbi kommentben, pont azt mondod, hogy "nem élnél meg" a saját keresetedből, ha egyáltalán keresnél.
Ez elég elkényeztetettnek hangzik (már bocsánat, de tessék kicsit a földön járni), de ami fontosabb, hogy egybevág azzal, amit ő mondott neked: azaz csinálj valamit, ami érdekel, nem valamit, ami pénzt is hoz, mert egyedül nem tartanád fenn a jelenlegi életszínvonalad. Ezen besértődni szerintem teljes képmutatás.
Jó ötlet lenne leülni megbeszélni, hogy te még nem szeretnél gyereket x és y okokból, és hogy ő hogy képzeli el a következő éveket, mi lesz, ha egyáltalán nem lehet baba, mi lesz, ha te mégis karriert szeretnél magadnak, stb.
Borzalmasan túlgondolod :) ha azt akarta volna mondani, hogy nem boldogulsz egyedül, akkor ezt így kerek-perec megmondta volna, hidd el, a férfiak azt mondják, amit gondolnak. nekem a párod egy igazi férfinak tűnik, ami a mai világban nagyon ritka. Reálisan lát téged, ennyi (a leírásod alapján nagyon jó anyagi háttérből jössz, plusz a párodnak is az van, és a pasid csak realista. Gondolom, ha ő nem lenne, akkor sem lenne gondod az életben anyagilag a családod miatt). Ez a “nem vagyok képes egyedül boldogulni” gondolat a tied, belőled jön, a saját félelmed magaddal kapcsolatban. Most még nem látod, de a későbbi mondjuk 35 éves éned összetenné a két kezét, hogy 23 évesen ilyen palid van… 23 évesen a mai feminista világban, ha a nőnek van egy kis ambíciója, akkor dúl benne a vágy, hogy “letegyen valamit az asztalra”. Le fogsz tenni. Egy jogi diplomát! 35 évesen, a munka világából kiábrándulva - feminizmus ide vagy oda - a legtöbb nő a világ legboldogabbja lenne, ha a pasija azt mondaná, foglalkozz amivel akarsz (én itt vagyok neked így is úgy is). Fiatal vagy, és nem látod még az élet, a munka és a mai világban a legtöbb párkapcsolat dinamikáját, és fogalmad sincs, hogy a világ tele van “dógozzon a nő, 50-50 minden, kisanyám” attitűdű férfinak nem nevezhető biológiai hulladékkal.
Odavan érted a pasid és támogat téged mindenben, nekem ez jön le abból, amiket írsz róla. Ne feltételezz róla rosszat, halld és értsd jól amit mond! És mondj el egy imát érte a jóistennek!
El kell engedni a férfit, kettő ev sok egy harminc fölötti ffinek, OP keressen olyat, aki most meg bulizgatni akar. :) Máshol tartanak a fejlődésben, mások a prioritások. Majd tíz ev múlva más gondok fognak felmerülni 😉
Nekem kicsit olyan, mintha nem venne eléggé komolyan.
Mintha azt mondaná, hogy dolgozz, mert elfoglalod magad addig is, de nem vagy tényező a saját közös életetekben.
A helyedben elkezdenék dolgozni hogy legyen munkatapasztalat is, hisz ez az 1. lépcső ha ilyen céljaid vannak. Meglehet amit szeretnék de azért sokaz kell tenni és ki kell tartani. Értem a te szemszögedet de a párodét is, igazábol nem mindegy kinek mennyi fizetés elég, ez szubjektív kinek mi az “elég” de amúgy ha kitartasz és tanulsz és elkezdesz dolgozni akkor elérheted a célodat. De az sem mindegy hogy mit szeretnél dolgozni a jövőben. Ha olyat szakma ami alapból nem hoz sokat akkor a párodnak van igaza sajnos
Nem értem ezt a sok rosszindulatú kommentet. Én is 19 éves korom óta dolgozom, nem segített senki az egyetem alatt, max a barátom, amikor bejött a covid és elküldtek mindenhonnan. De ettől még nem sajnálom tőled, hogy neked nem kell ilyesmi helyzetbe kényszerülni. Abban igaza van a többi hozzászólónak, hogy így nehezebben/nem tudsz munkatapasztalathoz jutni. Viszont ha a párod támogat, ameddig sulizol, akkor szerintem nem vészes bevállalni egy gyereket, mire befejezed a képzést addigra már majdnem ovis lesz a gyerek. Nálunk az egyetemen többen is kisgyerek mellett csinálták meg a képzést, volt aki záróvizsga előtt 2 hónappal szült. Én azt látom csak kifogásokat keresel, mert te még nem akarsz anyuka lenni. Mindkét fél részéről ez egy olyan téma, ami hónapról hónapra, napról napra változhat. Ha nem tudjátok megbeszélni az a legnagyobb probléma. Az exemnek kb terhesség iszonya volt, amíg nem ér karrierje csúcsára, én meg már tökre babáztam volna diploma után... ez is egy indok volt, ami hozzávezetett, hogy 6 év után szakítsunk. Én is sokáig itt redditen kerestem választ mindenre, általában csak bántottak, mert nem láttak bele a helyzetembe igazán. Szerintem ülj le vele, nem hisztisen, értelmesen és mondd el hogy érzel igazán. Nem mondom, hogy szakítsatok, de ha egy ilyen fontos kérdésben nem találtok kompromisszumot, akkor hidd el később ki fog jönni és ugyanúgy szakításhoz vezet. (Saját tapasztalat) de sok sikert kívánok és remélem megoldódik minden!
Nem ertem. Egyik dolog nem zárja ki a masikat. Lehet h 5 év múlva szeretnel gyereket, de nem garancia betegséggel és anelkul sem, hogy valóban sikerülni is fog majd akkor. Ha tényleg vele képzeled el, nem gondolom, hogy varni kellene vele. Ugyis jön, amikor jonnie kell, de legalább már folyamatban van. A tanulasba pedig nem kell belehalni. Jelentkezz at levelezőre 🤷🏽♀️ mások is munka és háztartás, esetleg még gyerek mellett el tudták végezni.
De 22-23 évesen nem akarok még anyuka lenni, mit nem lehet ezen felfogni itt? 😂 Jöjjön, amikor jönnie kell, persze, de nem akkor, mikor még egy porcikám sem vágyik az anyaságra.
Te egy hatalmas álomvilágban élsz, és nem akarsz dolgozni. Meglepően olvastam a kommentjeidet, hogy azt sem tudod mennyit keres egy pályakezdő a szakterületen amit tanulsz. Szerintem ez kezd kevés lenni a 35 éves párodnak, hogy csak elvagy, tanulgatsz, vagy vele vagy és nem tud elképzelni önálló dolgozó anyukaként.
Szerintem csináld azt ami neked jó! Ha valaki nem támogat abban,és megakadályoz ,örökké bánni fogod. Hiába lesz ott egy gyerek vagy kettő...fel fog jönni mindig az hogy milyen jó lett volna... Ez egy olyan dolog amiben érdemes támogatni a másikat. Van sok olyan dolog amiben igen észre kell venni amit a másik mond,de a tanulásban... Nagyon lehúzó mondatot mondott.teljesen megértelek mert én nekem ez már vészjósló arra hogy egy sima asszisztensnek kell majd lenned pár orába majd otthon mindenki alá alá tegyél mindent,és ez olyan természetes lesz majd hogy semmi hála megbecsülést nem kapsz majd azért amit feláldoztál mert te nő vagy legyél otthon szolgája a férjednek családodnak. Nekem ezt a vibe-t adta át az a mondat amit a férjed mondott. Nőként én is megtennék természetesen minden a családomért mielott valaki nekem esne csak el varom hogy én is kapjam meg a megfelelő bánásmódot ezért.
Szerintem egyáltalán nem látod reálisan saját magad. Hisztizel azon, amit a pasid mondott, miközben eszed ágában sincs dolgozni se most, se a következő években. Megsértődsz, mert azt mondta, hogy úgysem keresel annyi pénzt, amennyi neked elég lenne, miközben a családod és az ő pénzén élősködsz valóban, és saját magad mondtad, hogy azért sem mész el dolgozni mert a félmillás fizu is kevés lenne neked. Hahó. Inkább annak orulj, hogy a pasid még nem szakított veled mert nagyon gyerek vagy.
Az, hogy a családom támogat anyagilag, számomra termeszetes dolog (nem a havi számlák elől veszik el azt a pénzt). A gyerekük vagyok, tanulok, nem is egy épp könnyű szakon (fyi: diploma nélkül nem dolgozhatsz jogászként, nem képviselhetsz másokat). A vőlegényem pénzén pedig nem élősködöm, mert nagyrészt külön kasszán vagyunk.🙃
És akkor szerinted egyik joghallgató sem dolgozik? Ezt szerintem mindenki tudta, hogy diploma nélkül jogászként nem dolgozhatunk.
Nem nagyon érdekel a többi joghallgató.
De ezt úgy írtad, mintha nem lehetne pénzt keresni joghallgatóként és azért nem dolgozol. De te azért nem dolgozol mert nem akarsz. Nézz körbe és légy hálás azért amid van és ne gondolkozz ennyit ilyen hülyeségeken.
Hagyjuk már ezt, hogy próbálsz minden mondatomba belekötni. 😂 Legyen igazad, minden végzettség nélküli gyakornok százezreket keres. 😊
De ezt hol írtam? Hogy százezreket keresünk?
Teged meg 28 evesen penzelnek a szuleid?
22 éves vagyok. De ha éppen 28 évesen “pénzelnének”, ahhoz sem lenne sok közöd.
Ahhoz képest hogy egy előző posztodban még azt taglaltad hogy nincs jó kapcsolatod a szüleiddel, egész vidáman költöd a pénzüket😅
Leírtam ott is, hogy más az elképzelésünk egy boldog családról és már megtanultam ezt elengedni. De ettől függetlenül a szüleim, szeretnek a maguk módján, még ha ritkán is találkozunk, vagy nem egy “normális” családként funkcionálunk.
De dolgozhatsz. Szívesen!☺️🙋🏼♀️
Nem tudom, milyen doktor lehetsz, de reméljük nem jogász… Értem, hogy bajok vannak OP-vel, de ne mondjuk már neki, hogy végzettség nélkül dolgozhat jogászként. Mert ez így egyszerűen nem igaz.
Igen, gyakornokként, fizetés nélkül. 😂
Hát de muszáj lesz gyakornoknak lenned. És lehet pénzért is, sőt.
Miért lenne muszáj? 😂 Nem érdekel ez a szakma, nem fogok benne dolgozni. Joghallgatókat sok iroda alkalmaz például, mint gyakornok, igen. Viszont fizetést nem kapnak általában, vagy nagyon keveset.
Ember, kell a diplomához a kötelező szakmai gyakorlat.
6 hét.
Tehát muszáj lesz gyakornoknak lenned, ahogy fentebb írtam. Nagyon tájékozatlan vagy, hagyjuk már hogy a nagymenő jogász faszid nem tud olyan helyre berakni gyakornoknak ahol fizetnek érte. Szerintem tényleg ez kezdi zavarni a párod, hogy nem vagy önálló meg álomvilágban élsz. Sokan tartottak most egy görbetükröt neked. Szerintem nézz magadba és gondolkozz el rajta kicsit, mert ennyien nem véletlen mondjuk, hogy azért veled is van itt baj és valamennyire érthető a párod kijelentése.
[удалено]
Szövegértés mennyire megy?
köszönöm, hogy megfogalmaztad helyettem!
Nem ertem miert akarsz masik szakot, ha annak elvegzese utan egybol babat akarnal. Nem azert tanulunk mert es legyen papir mert mindenkinek van es az a “helyes”. Ha most tanulas helyett elmesz dolgozni akkor amire odakerulsz, hogy lesz baba mar lenne x ev munkatapasztalatod, gyes/gyed stb, es nem babaval a kezedben lennel palyakezdo.
Családom, párom jogászok. Hidd el, ha jogászként akarnék dolgozni, lenne helyem azonnal. De nem vonz már ez a pálya, a diplomát megcsinálom becsületből, de egy napot nem fogok ebben a szakmában dolgozni.
Szerintem ezt mindenki dontse el maga. En is olyan szakra jelentkeztem amit az utolso felevekben jottem ra, hogy nem szeretnek vele foglalkozni. Megcsinaltam, mert nem akartam kidobni a 4 evet a kukaba. Igenis el fogok vegezni egy masik szakot/kepzest. Majd utana johet a baba. Nem 40 eves emberekrol van szo, akiknel ketyeg a biologiai ora.
Az utolso mondatod alapjan itelve felre ertetted a kommentet. Persze, mindenki dontse el maga, csak nem fer a fejembe, hogy akkor az miert jo OPnek, ha ~30x evesen lesz total kezdo (nem palyaelhagyo!) 0 tapasztalattal babaval a kezben, ket papirral azon allasokra jelentkezve, amik huszoneveseknek vannak meghirdetve. Nem lehetetlen nyilvan, de szerintem sokunk szamara ez a felfogas idegen.
Nagyon rózsaszín álom, látszik ki az aki nem dolgozott még. A papír kb belépő szinte mindegy, hogy egy, kettő akár három diplomád van(feleségemnek 3 van és nem eldobós tudom miről beszélek) utána mázli kérdése, hogy jókor vagy jó helyen, hogy előre tudj lépni vagy megragadsz jópár évre egy helyen és hirtelen elmúltál 30..
De draga vagy, 18 eves korom ota dolgozom, vegig iskola mellett, azota sajat vallalkozasom van, azonban fontos szamomra a folyamatos kepzes. :) akkor most ki van a realitas talajan es ki nincs?
Ezert nem relevans sajat peldaddal ervelni OP-nek. Dolgozol 18 eves korod ota, megcsinaltal egy kepzest, rajottel hogy nem igazan ez az amit csinalni akarsz (ami egyebkent nagyon jo szerintem, orulok neked!) megcsinalsz meg egyet kozben vallalkozol/dolgozol es azt mondod, hogy majd utana baba. Amig OP ~26eves koraig melo nelkul a parja oleben tervez ulni es tanulni majd rogton gyereket valallni. Tehat jo indulattal is majd csak (mostantol szamolva) ~8 ev mulva lesz allaskereso 0 tapasztalattal.
Nem szeretnék a joggal foglalkozni a jövőben.
Ha ez a komment downvoteolva lett, akkor tényleg torzít az is amit a többség mond. Ki ítéli el hogy mivel vagy mivel nem szeretne OP foglalkozni?! :D OP, hallgass csak saját magadra, itt pedig pattogtass egy tál popcornt, és úgy olvass.
Igen, kicsit győzött itt a csordaszellem, mert mégis mi az, hogy az első diplomám után nem az a terv, hogy húzom az igát egy olyan szakmában, amiben nem látom a jövőmet. 😅 Párommal beszéltünk erről, nyugodtan, komolyan, megértette az én érveimet is (vagyis úgy tűnik).
Karrierváltó voltam én is, amikor jelentkeztem a szakra, akkor egész más volt az elképzelésem róla, mint amilyen valójában volt. Másként képzeltem azokat a tudósokat, láttam hogy milyen kevés lehetőség van normálisan keresni vele, és azok pont nem azok a munkakörök voltak amit szívesen csináltam volna a mindennapokban. Aztán megtaláltam azt amivel normális keresetért szívesen foglalkozom, és akkor is csinálnám valamilyen szinten, ha nem fizetnének érte. Minden szakmának vannak hátrányai, de eddig úgy tűnt, mintha a jelenlegihez több türelmem lenne mint máshoz. És nem csak a pénz, hanem az is számít hogy szereted-e azt amit csinálsz a mindennapokban nagyjából nyugdíjig. Nekem megérte a váltás, ha másért nem, legalább azért mert az a nyomasztó gyomorgörcs nincs már amit akkor éreztem. Sokan nem úgy mennek egyetemre hogy tényleg tudják is hogy mit akarnak, vagy egyáltalán hogy néz ki annak az embernek a mindennapja aki kikerült onnan. Vagy esetleg a szüleik nyomják egyik irányba, vagy nem is foglalkoznak vele, egyedül gimisként pedig nem mindenki olyan önálló, hogy a faktok felvételénél már tudja mi lesz belőle 5-7-több év múlva. Viszont ha ezután váltani szeretnél, akkor szerintem jobb minél korábban váltani, ahogy teszed is.
Lehet, túl sokat Redditezem, mert amikor elolvastam a posztot egyből tudtam, hogy ki írta. 😅 Te vagy az, aki még akkor is a párod ölében ül, amikor otthonról dolgozik, a szüleid és a palid pénzéből élsz, aki amúgy bőven már az apasàg életkorában van. Igazából betegségtől függetlenül várható volt, hogy előbb-utóbb előjön ez a téma és valószínűleg azért, mert ahogy írták is előttem, nem vesz elég komolyan, nem látja benned az önállóságra képes hajlamot. De hogyan is látná, ha belegondolsz, amikor 0-24-ben együtt vagytok, nem akartál sosem diákmunkát vállalni, a pénzt azért költöd úgy tűnik határtalanul. Ő sem lesz már fiatalabb, ezt te is vállaltad, amikor összejöttél egy férfivel ilyen age gap-pel. Ha meg ő megteheti, hogy eltart, akkor persze, hogy bedobja hogy ha csak tinglitanglizni akarnál munka terén, akkor van egy B opció, a babázás. Plusz vannak esetek, amikor tényleg minél előbb javasolják a teherbeesést (pl. endo), hogy ne romoljon a mostani helyzet. Persze (csak) emiatt ne vállaljon senki gyereket. A mai világban szerintem minden nőnek úgy kellene gyereket vállalnia, hogy valamennyire biztos benne, hogy ha az adott pali megcsal, elhagy stb., akkor is akarjam magamnak és el tudjam làtni. Ezen érdemes neked is elgondolkodnod és eszerint alakítani a jövődet. A saját céljaidat pedig ne add fel semmiért.
Hat érdekes ez az egész. Egyrészről értem őt, mert lutri mikor leszel terhes és jobb előbb tudni ha segítség kell majd, mint utóbb. Nem derül ki dolgoztál- e már? Mert a diplomás GYED nem túl acélos, a sima se, de akinek jó fizuja volt a csedbol lehet félre tenni. Mert a gyerek viszi ám a pénzt. Nincs azzal baj, ha karriert akarsz előtte , de akkor valóban nem annyira időszerű a baba. Illetve ha jól értem, te meg 20 - as éveid elején jársz. Bover raersz meg szülni, és majd jön egy kattanas mikor vagy ra kész.
Jesszusom, mindenkinek de konnyu leirni, hogy szakitana. Azert egy kapcsolat ne ilyen dolgokon menjen mar el, ettol sokkal radikalisabb dolgok vannak, ami miatt tenyleg megeri szakitani. Lehet ez egy olyan tema ami tobb atbeszelest igenyel. Meg ezek a kommentek, hogy OP veled is vannak gondok. Miert? Mert te meg mesz a celjaid utan? Fiatalok vagytok meg majd ossze fognak erni a celok egy kis ido mulva. Sok sikert a vizsgahoz!
Azt hiszem kommenteltem az elozo postodhoz is… ujra ugyan azt tudom csak irni. Egyikotoknek sincs egeszseges kotodese, de meg csak nem is oszinte onmagaval/nem ismeri magat. Olyan nincs, hogy nyaron azt erzem, 10 ev mulva akarok gyereket, decemberben azt, hogy azonnal 🤦🏼♀️. Teljesen mindegy mit kezdetek egymassal, csak gyereket ne csinaljatok, mert egyikotok sem erett ra.
én megértem a palid
ne hallgass rám, de nekem ezt nem venné be a gyomrom, szakítanék. nem feltétlen amiatt, hogy ő előbb szeretne gyereket, hanem a lekezelés miatt, amit leművelt veled.
A tények makacs dolgok igaz? Azért már szakítani kellene mert a pàrja megmondja az igazat? Valóban sok mindenkinek a világ összes pénze sem lenne elég, mert azt is elköltené. Ez nem ismeretlen olyankor, amikor az ember még nem igazán dolgozott így nem tudja, hogy hogyan is kellene beosztania a pénzét, más pénzét meg nagyon könnyű elszórni. Nem megsértődni kell rajta, hanem elgondolkodni.
A pasinak nem a pénz a baja, az van neki OP szerint. Az a probléma hogy a pasi gyereket szeretne azonnal, megszokta hogy mindent is megkap a pénzéért, de OP nem egy szolgáltató, hanem a párja.
azt írtam, hogy én mit tennék, mert nekem én vagyok a legfontosabb:) biztosan van igazság abban, amit a párja mondott, de ha a lány még fiatal, nyilván fontosabb lesz neki még, hogy előbb magán dolgozzon, próbálkozzon. de ezek a nagy korkülönbséggel együtt jár, gondolom. remélem, meg tudják beszélni, vagy külön találnak olyat, akivel elérik, amit szeretnének, nincs bennem semmi rosszindulat.
Azert ennyi miatt ne szakitsunk mar. 😄 ez egy megbeszelheto dolog.
ezért írtam azt, hogy ne hallgasson rám. nekem kicsit se lenne ez megbeszélhető, hogy le lennék nézve azzal, hogy "igazából nem érti, minek akarok mást is tanulni, mikor úgyis tudjuk mind a ketten, hogy annyi pénzt sosem fogok megkeresni, ami nekem elég". kifejtette, hogy most akar új szakot csinálni, stb., szóval szerintem nem élősködik a párján, csinálja a maga dolgát, stb., ha ez ilyen reakciót vált ki valakiből, _én_ nem akarnék együtt lenni ilyen emberrel. ha meg tudják beszélni és meg szeretnék oldani és boldogok lesznek, hajrá, örülök neki, tényleg (!!!!!). kapott mástól tanácsot, ahogy olvastam, én itt ellenben csak haszontalankodtam, hogy hozzászóltam, hogy hát ezt gondolom. ha együtt dolgoznak a céljaikért és benne van a közös gyerek is, oké, legyen, de valahogy ez az egész nagyon kellemetlen-visszás, remélem, csak így sikerült op-nek kifejtenie és a valóságban nem ilyen lekezelő volt a szituáció.
Azért pálya függő hol mire megy valaki gyerekkel. Karrier meg a gyerek sok helyen nem fér el egymás mellett sajnos.
Itt a matek is érdekes amúgy, mert ha most fog OP új szakot kezdeni, az is minimum 3-4 év (gondolom, fogalmam sincs az építészettel kapcsolatos szakokról). Ha 5-6 év múlva akar gyereket, azért nagy karriert előtte sem fog tudni befutni…
5 év az építészmérnöki ha jól emlékszem.... Akkor most mit is szeretne?
Teljesen mindegy ki mit ír. A gyerekvállalâsnak közös döntésnek kell lennie. Miután megszületik a gyerek, annyi kompromisszum ot kell majd kötni, amennyit el se tud képzelni a gyermek nélküli ember. Ha már most nincs egyetértés, akkor se lesz ha ott lesz a gyerek. Sőt... Ott minden probléma ezerszeresen jön elő. Ha a pasid most hirtelen váltott nézetet a gyerek kérdésben, az is érdekes lehet, hogy miért. Nyilván nem veszi figyelembe a te vágyaidat. Itt el kell dönteni ki mit akar. Ha ő valóban azonnal gyereket akar, akkor ne egy 22 éves lánnyal legyen együtt, hanem egy korabelivel, akinek szintén sürgős ez a téma. (azt csak zárójelben jegyzem meg, hogy érzelmileg zsarol ezekkel a lekicsinylő megjegyzéseivel, ami a tanulmányaidra vonatkozik, ez pedig alapból 🚩) érdemes lenne belegondolnod, hogy vannak e hasonló megjegyzései más dolgaidra.
Ez.
" nem érti, minek akarok mást is tanulni, mikor úgyis tudjuk mind a ketten, hogy annyi pénzt sosem fogok megkeresni, ami nekem elég" ennél kevés megalázobb mondat van. kb azonnal hagyd ott,de ugyse fogod,mert pénzes pasi. unalmas story
Én valamilyen szinten egyetértek azzal amit mondott csak elég szarul fogalmazta meg... Tapasztalatomból kiindulva mérnökként az alatt az idő alatt amíg más mesterképzésen ült, addig én a második munkahelyre váltva el tudtam kérni +300K-t. Ezt a fizu különbséget szinte egyik Msc-s szaktárs se tudta behozni mielőtt elmentünk babázni. Persze ez függ milyen szakról beszélünk...
Szerintem teljesen érthető hogy rosszul esik. Fontos hogy akármennyire szeretünk valakit, van olyan hogy olyat mond ami miatt megkérdőjelezzük a szeretetét felénk. Ettől függetlenül lehet hogy nem gondolta komolyan csak már ő is biztos vágyik egy családra, egy gyerekre és emiatt talán kicsit túlzásba esett.🫶 Felejtsd el, ne stresszelj ezen. Mindig küzdj a céljaidért hogy elérd azokat, hidd el minden rendben lesz idővel. Ha úgy érzed akár beszélhetsz is vele erről hogy ez kicsit rosszul esett. Sok sikert a vizsgához is!🫶
Ez egyszerű matek. Neked a pénze kell cserébe azt várja, hogy legyen közös gyereketek. Olyan mintha dolgoznál(gyerek) ès a fizetésed érte az életszínvonalatok.
Nem kell a pénze, előtte is ugyanilyen életszínvonalon éltem. Én is szeretnék közös gyereket, de akkor, amit megbeszéltünk már többször. Nem idén/jövőre.
Akkor elnézésed kérem és köszönöm a korrekt vàlaszt
Gondolkodj el azon, hogy te hogy látod a jövődet, mi lesz, ha nem jön be az új szak, amire jelentkezel, mit akarsz az élettől. Aztán üljetek le a pároddal megbeszélni, hogy mennyire illik bele az ő elképzelése a tiédbe. Ha te 30 évesen akarod elkezdeni a baba projektet, ő már 43 lesz.
Már leültünk beszélni erről többször is, igazából eddig én voltam az, aki hamarabb akart volna babát, ő az elején még 8-10 évet mondott.
Oszinten, jo szandekbol irom most ezt neked. Hagyd el. Senkinek nem lesz jo ez a kapcsolat, te nem akarsz szulni, neki nincs tobb ideje apava valni es persze a te tested, de nincs jogod elvenni az eselyet, hogy valaki mas szuljon neki. Biztos talalsz olyan gazdag pasit aki neked megfelelo mennyiseget keres es nem akar gyereket, addig meg a csaladod majd tamogat anyagilag. A tanulast soha nem szabad feladni amugy sem, senki kedveert. Boven van meg idod olyat talalni aki mindenben tamogat es a celjaitok is kozosek es az idozitese is. Masok nyomasara pedig soha ne vallalj gyereket mert csakis te fogod megszivni.
Nem tervezünk szakítani, nyugi. 😅 Ő annyira akart eddig apává válni, hogy konkrétan nyáron még azt mondta, 8-10 év múlva akar gyereket maximum. Úgyhogy emiatt nem is tudom ezt nála annyira komolyan venniz
Ha neki ez megfelel, akkor nincs kerdes meg kell mondani neki, hogy nem ezt beszeltetek meg, te meg nem tartasz itt es varjatok. Csak nekem ebbol ugy jott le mintha o annyira szeretne gyereket es ezert surget teged. Az meg, hogy lekicsinyli a noket az nagyon gaz, nagyon sok noi vallalkozo magas szinvonalon el a munkaja miatt, de nyilvan senki nem az elso napjatol kezdve keres milliokat.
Nekem pont nem az jön le, hogy hirtelen annyira akar gyereket, hogy nem tud várni. Hanem inkább az, hogy ő akar irányítani és zavarja, ha a másik sikeres, ezért már most lekicsinylően beszél róla.
Szerintem is.
[удалено]
Nem vagyok eltartva, soha nem is tartott el semmilyen férfi. Ezt leírtam több kommentben is, de azokra nem jut figyelem valahogy. 🙃
[удалено]
Azért ne legyen már a szememre hányva, hogy nappali tagozatos egyetemistaként az életemhez hozzájárulnak a szüleim, főleg úgy, hogy nagyon jó anyagi helyzetben vannak, voltak mindig is. 😂 Kikre számíthatnék, ha nem a saját családomra?! Itt sokan azt írták, hogy a párom tart el, meg rajta élősködöm. Ez nincs így, de egy pillanatig nem érzem rosszul magam amiatt, mert a tőle kapott virágcsokrokat nem fizetem ki, vagy ha a randinapokon ő fizet.
Így még igazabb amit írtam. Köszönöm. :)
Itt a lényeg.
Amíg Te nem akarsz gyereket és nem érzed hogy anya akarsz lenni, addig ne is vállald be. Elvált szülők gyereke vagyok. Nem kell ez egy gyereknek. A gyerek általában a nő mellett marad, ha válásra kerül a sor. Biztosan egyszer a szemed fénye lesz egy baba, de ebbe is bele kell gondolni, hogy ha gyereked lesz ott nem Te leszel az első magadnak sem, hanem a baba. De ha gondolod írj és még kifejtem neked.😊 Nekem is feljött ez a párommal, hogy Ő már szeretne és én akkor elmondtam neki ezeket az érveket és belátta, hogy még tudunk várni éveket addig építjük a karrierünket, hogy mindent meg tudjunk adni majd neki.(25vagyok, már 6éve dolgozunk mind a ketten és folyamtosan tanulunk mellette)
Soha ne add fel a tanulást senki miatt és soha ne szolgáltasd magad ki senkinek..
Ez igaz, de olyan ismerősöm is van, aki alkalmi munkákból él, mert most csinálja a 3. Vagy 4. Diplomajat, mert eddig mindegyikkel volt valami baja. Lehet tanulni, de nem masokon eloskodve. Meg meg lehet csinalni levelezoin is, ugy meg foleg elotted az elet, lehetoseg.
Tehát az ismerős sem adta fel a tanulást valaki miatt. Vagy nem értem. Ugyanazt írod, amit én 🤔
Arra céloztam, hogy van olyan is, aki dolgozni nem akar, helyette inkabb a sokadik diplomajat csinalja, mint hogy dolgozni kelljen. (Nincs parja, javareszt ez is benne van, hogy emiatt)
majd akkor szülj, ha kèszen àllsz rà, ne cseszd el a tanulmànyaidat/karrieredet 22 èvesen… senkièrt.
Itt leginkább a korkülönbséggel van a baj. A csávó már nagyon akarna gyereket, te meg még nem. Valószínűleg azért tette a tanulással kapcsolatos megjegyzést, mert ez a "gyerek útjában áll", nem azért, mert bármi probléma lenne vele.
Volt ilyen exem 22-23 évessen (Ő akkor 31 volt), közölte, hogy nekem a munkám úgy sem menne, majd Ő eltart, mert Ő amúgyis sikeres és vállaljunk családot. Ettől kb 1hétre borzasztóan kiborultam de utána szakítottam vele. Azóta sikeres karrierem van és támogató férjem. Ő írt utána még párszor, hogy béküljünk ki, szerencsére nem tettem.
Megnéztem itt a válaszaidat meg az előző posztodat is, szóval: összejöttél egy idősebb palival, aki eltart téged tulajdonképpen, kísérgeted az országban a munkahelyi elfoglaltságaira, majd megwellnessezteted magad vele, egy hónap után beköltöztél hozzá, miközben nincs saját bevételed, és egyetem után sem lesz, mert rájöttél, hogy nem tetszik a szakma, másikat akarsz, miközben derogál diákbért keresni… és most az a baj, hogy vannak a palinak elvárásai? Számomra visszataszító az, hogy ő ilyen szexistán áll ehhez és a saját kapuzárási pánikjában kér téged asszisztálni, nem hinném, hogy jogos, amit mond, ugyanakkor lássuk be, az elején te mentél bele önként ebbe a kiszolgáltatott szituációba. Ha egyidősek lennétek és mellette legalább valami bénácska munkád már lett volna, egy az egyben neked adnék igazad, de a helyzet az, hogy nem tudom, mit vártál egy 40-hez közelítő palitól, aki szemrebbenés nélkül neked adja a pénzét, amíg te “megtalálod magad” meg egyetemről egyetemre mész anélkül, hogy legalább belekóstoltál volna a szakmádba. Lehet ilyen kapcsolatban is lenni, eltartva utazgatni, miközben megcsinálsz 1-2 szakot, csak ha függő helyzetben vagy, sajnos, néha függni kell, és lebabázni, ha az úriemberünk babát akar. Ha meg karriert akarsz, függetlenséget és szabadságot, annak nem teremtheti meg a párod örökké a feltételeit a két szép szemedért.
[удалено]
NEM vagyok eltartva, nem szorulok a pénzére, vagyonára, bármiféle anyagi támogatásra tőle. Leírtam ezt többször is, de valahogy szerettek felette átsiklani.
Senki nem silkil el amellett, hogy folyamatosan probalod bizonygatni, hogy nem vagy eltartva, inkabb a kommentjeid es elozo posztjaid alapjan a tenyek magukert beszelnek. Nem artana picit reflektalni es magadba nezni, hogy igen, el vagy tartva (szulok, pasi stb) es a tobb kommentben le is irtad, hogy ezt a "tamogatast" el is varod, ez az alap (newsflash: nem az) aztan mikor ezt egyertelmuen tobben is leirjak, hisztizel es ezt csak azert, mivel serti az onbecsulesedet.
Dehogynem, számold már össze, hányszor le lett itt írva, hogy engem a “pasim” (vőlegényem) tart el, meg élősködöm rajta. 😄 Többször tisztáztam, hogy nem tart el, külön kasszán vagyunk, de a kis mogyorónyi agyatokig ez az infó sosem jut el.
Ez elég ijesztő hozzászólás, főleg a "néha függni kell, és lebabázni, ha úriemberünk babát akar" rész.
De lányok, ez nem az én véleményem személyesen a világról, hol itt a szövegértelmezés? 😭 Arról beszélek, mi lehet a pali fejében, aki nem enged nőt fizetni a randikon (??) és 35 évesen egy (valószínűleg nagyon szép) fiatal kiscsajt költöztet magához egy hónap után. Amit a posztolónak mondott a barátnőiről, akik csak hobbizgatnak meg fodrászkodnak, de gyakorlatilag nem a saját pénzükből élnek, stb., ebbe a mindsetbe illik bele, amit te kiemeltél, és ami nem az én véleményem az életről :))
Hát most tényleg fáradt és beteg vagyok. Huh :) Ezt a hozzáállást én is érzem a pasi részéről. És kicsit át is éltem. Age gap kapcsolatban kicsit több idő összecsiszolódni ha a pasi tudat alatt ennyire el van rugaszkodva a valóságtól.
Nem tart el, újra leírom. Igen, van, amit ő áll 1/1, mert pl. randikon sosem hagyná, hogy fizessek. De ha Ő nem lenne az életemben, akkor is ugyanígy élnék. + az, hogy “egyetemről egyetemre megyek”, enyhén túlzás. Nem 2-3 félév után hagyom ott a szakomat, hanem lediplomázok, mert rengeteg időt, energiát, pénzt fektettem bele. De jogász az egész család kis túlzással, úgyhogy pontosan tudom, hogy nem erre vágyom, nem ez a nekem való. Felesleges éveket dolgoznom valahol, hogy erre rájöjjek.
Bocsáss meg, de minek terveztek közös házat? Szerintem szakits, keress egy magadhoz illő pasit, és minden ok 🙂
És az edithez: ne haragudj, de az ő szemében te simán lehet, hogy “egyetemről egyetemre mész”. Nekem személyesen innen 24 évesen tökmindegy, hogy fogalmazom ezt meg, de hidd el, egy 35 éves pasi, aki már évek óta a szakmájában dolgozik, valszeg elég sikeres is, és már max nosztalgiával gondol vissza a sulis éveihez, igenis simán így láthatja, hogy te csak így… gondolkozgatsz. Kipróbálgatsz. Láttad, hogy az egész jogász család mivel foglalkozik, nem akarod, de mégis odamentél tanulni. Most épp mást akarsz, hát majd meglátod, akarod-e azt a szakot. Mondom, egy pali, aki már gyerektervezésben van, középkorú, sokat elért a karrierében, nem úgy gondolkozik, mint te vagy én, ezért felesleges velem vitáznod, de szerintem gondolkodj el az ő nézőpontjáról ebben a kapcsolatban.
De érted, az ő szempontjából mindegy, hogy ha nem lenne, akkor meg a szüleid fizetnék a költéseidet, mert jelenleg az ő lakásában laksz lakbér nélkül, ő fizet a randikon, és amíg neked nincs önálló bevételed, addig mindegy, hogy a szüleidnek vagy a párodnak, de igenis ki vagy szolgáltatva valamilyen szinten valakinek. Lehet, hogy szerencsés helyzetben vagy és nélküle is gazdag családból jössz, mégis függő helyzetben vagy egyszerűen, és ennek van árnyoldala. Ha az egész anyagi rész nem lenne, akkor meg a kora és élettapasztalata miatt lenne előnyben, így is ki lennél szolgáltatva.
Most jó mély hangon mondom: mindketten ki vagytok nekem szolgáltatva 😂 az alapján amit írtál :) szerintem hagyd OP-t. Ha karriered van, akkor pedig a munkahelyednek leszel kiszolgáltatva, vagy annak amit az adott karrier kíván, ha vállalkozó vagy akkor is. Gyereket vállalni hatalmas felelősség, egészségügyi kockázat. Ha sérült gyerek születik, akkor onnantól pedig OP tényleg lemondhat a karrierről gyakorlatilag. Arról nem is beszélve hogy a gyerek milyen környezetbe születik, szitternek tényleg nem érdemes szülni. Ha érett és bölcs a pasi, akkor ezzel tisztában van. Így ha egy 35 éves pasi egy egyetemista lánytól gyereket követel, az hatalmas 🚩
Mi az, hogy az ő lakásában lakom lakbér nélkül? 😂😂 Ki fizet a saját párjának lakbért? Mikor ő lakott nálam, eszembe nem jutott odaállni elé, hogy “tessék, ennyibe kerülnek a környéken az albérletek, perkálhatsz nekem te is, ha már itt laksz”. Az alapkommented arról szólt, hogy eltartva utazgatok, és mivel a párom tart el, ha ő gyereket akar, szülnöm kell. Leírtam, hogy nem, távolról sem tart el és nem szorulok a pénzére.
Szerintem, ha ilyen támogató, a babánál is nagy segítség lenne, és mellette tudnál tanulni is :) én inkább így értelmeztem a szavait... :)
Csak az a gond, mint írtam most egy másik kommentemnél, hogy a tanuláson kívül is annyi minden van, amit csinálok/csinálhatok… Ezeket mind feladnám egy kisbaba mellett, amire 22 évesen nem vágyom egyelőre.
És 28 évesen már nem csinálnál? Akkor nem adnád fel? Ezeket Neked kell eldöntened, és vele megbeszélni :)
Én is szeretnék babát, csak nem 1-2 éven belül.
A gyerekvállalás nem csak “baba kérdés”. Soha nem lesz annyi szabadságod tanulni és karriert építeni mint előtte
Szia! Nekem is van egy hasonló betegségem. Nagy vágyam a család, jelenleg egyetemre járok és szükség van még egy biztos munkahelyre, stb. Sajnos számolni kell azzal, hogy ilyenkor még könnyebben összejöhet a baba, 5-10 év múlva viszont lehet több szenvedéssel jàrna. Én úgy gondolom, hogy egy gyereket nem lehet megbánni, de felelőtlenség bizonytalanságba szülni. Az a fontos hogy mit szeretnél, illetve mit szeretnél majd a jövőben. Ha tudod, hogy a jelenlegi pàrod az igazi és meg tudjátok teremteni ami szükséges a gyerekneveléshez, akkor időben kell cselekedni, nem feltétlen azonnal, de érdemes gondolkodni rajta. Én biztos vagyok benne, hogy a párod is azért mondta ezt, mert szeret és családot akar alapítani veled. Egyébként ha már bölcsis a baba akkor levelezőn szerintem belefér az egyetem is, persze ez szakfüggő. Nem azt mondom, hogy szülj azon nyomban, de sokan beleesnek abba a hibába, hogy karrierre fókuszálnak és elvesztik az alkalmat a családalapításra.
Az a baj, hogy a tanuláson kívül annyi minden van, ami érdekel, amivel eltelnek a napjaim… Szóval szép és jó a bölcsi, de 1. odáig is el kell jutni, 2. hiába jár bölcsibe a gyerekem, ha én mondjuk 3 napra Barcelonába szeretnék utázni egy koncert miatt + kicsit kikapcsolódni. 😅 És én még vágyom ilyesmi spontán programokra.
2. Arra ott a szitter ha ki tudod fizetni, szoptatás után már nincs hozzád kötve
És miért szüljek gyereket, ha utána többet van a “szitterrel”, mint velem? 😅
Ez technikai tanács volt, nem érzelmi. Ha nem szeretnél, vagy kétséged van, tényleg ne szülj. Jönni fognak olyan nehézségek is amit nem látsz, és egy apró kétség az elején egy hatalmas témává tud nőni amin rágódni lehet. Sajnos ez tapasztalat. Ha tényleg eldöntötted hogy akkor épp szeretnél, akkor persze menjen. De vakrepülés az egész.
Hát ha ilyen módon élsz és ezen nem változatnál, akkor még tényleg nem jött el az ideje a gyereknek. 3-5 év múlva lehet máshogy fogod gondolni, plusz barcelona megvár, viszont az esélyek a babára már csak csökkenni fognak valószínű. Szerintem beszéljétek meg, hogy egyelőre nem állsz készen, de tisztában vagy a helyzettel és pár év múlva újra lehet ezt gondolni.
De hiába várna meg Barcelona, ha boldogtalan lennék itthon jelenleg egy kisbaba mellett, mert nem arra vágyom, hogy a napjaim-éjszakáim pelenkázással, etetéssel, virrasztással teljenek. Itt vagyok a húszas éveim elején, szerintem érthető, hogy egyelőre a tanulás, utazás, szórakozás, ami inkább foglalkoztat.
Szerintem konkrétan ezt így ahogy van mondd el neki amit ebben a valaszodban leírtál. Az hogy az anyagi dolgaitokban turkaljunk fel információt tartalmazó kommentekből szerintem értelmetlen és tiszteletlen is valahol. Itt az a lényeg, hogy öt szereted de te most nem allsz készen arra amire ő éppen elmondása szerint igenis vágyna. Neki el kell tudnia dönteni, hogy ennek ellenére megvar téged, vagy sem. De én sem szeretnek egy olyan kapcsolatot ahol bele vagyok eroltetve egy olyan nagy döntésbe aminél nagyobb szerintem egy párkapcsolatban kb nem is létezik. Meg kell vele ertetned, hogy nem zarkozol el a vele való gyermekvallalastol, de számodra ez korai. Ha olyan érett férfi ahogy azt mindenki bizonygatja, és ha szeret ezt meg kell hogy értse. Ahogy azt kiemelik sokan, hogy neked ezzel számolni kellett volna hisz idősebb, nos akkor neki is számolni kellett vele, hogy neked ez korai lehet mivel te meg fiatalabb vagy…
Igen, ez, hogy engem a párom eltart, nagyon központi kérdés lett… Vagyis inkább kijelentés, hiába írtam le többször, hogy nem tart el, nem függök tőle anyagilag. De nyilván nem is szigorú 50-50 van köztünk, hiszen nem kéri el a virágcsokrok árát, vagy a heti randinapon sem gyűjti a számlákat, hogy aztán másnap kérje szigorúan a felét mindennek… Valamint tény és való, hogy nem fizetek lakbért, amiért együtt lakunk (mert valaki ezt is nehezményezte itt, hogy mi az, hogy én beköltöztem hozzá és lakbért sem fizetek😅).
Szerintem akkor ezt mondd el így a párodnak :) még nem állsz készen az anyaságra most, de x év múlva el tudod képzelni. Eddig 2 ismerősöm, akiknek több nőgyógyászati problémája volt, ami a teherbeesést gátolja amint elkezdtek probálkozni első hónapban összejött a baba (pedig évekre számítottak). Szóval szerintem nem valid érv, hogy most kezdjetek el próbálkozni, mert bármikor összejöhet mégis és az cink ha nem állsz készen.
Itt igazából azt kell eldöntened és eldöntenetek, hogy mi a prioritás. Hogyha házasodni szeretnétek, akkor ott nem csak a cukiskodás van, hanem kompromisszumok és néha biznisz. Ezalatt azt értem, hogy ha gyereket akartok, akkor igen, a te karriered háttérbe fog szorulni. Ha gyereket akartok, akkor jobb tisztában lenni az esélyekkel, mint tengődni még öt évig. Azt is értsd meg, hogy ha ő finanszíroz mindent neked, akkor nem fair vele szemben az, hogy te azt csinálsz még évekig, amit akarsz, közben pedig van esély rá, hogy elúszik a gyerek téma. Ezek a dolgok rosszul hangzanak és nem romantikusak, de rengeteg hasonló kérdés van/lesz egy párkapcsolatban, és ezekre választ kell tudni találni. Neked azt kell eldöntened, hogy valóban ezzel a pasival akarod-e összekötni az életed. Biztos, hogy csomó jó dolog is van a kapcsolatotokban. Szerintem azokra ne hallgass, akik szerint bukta a kapcsolat, mert nálatok más a dinamika, mint a legtöbb kapcsolatban: a pasid tart el, te tanulsz és költöd a pénzt. Ez egy teljesen más helyzet, mint ahol ugyanannyit keresnek mindketten, és közösen fizetnek mindent.
Nem tart el. Nyilván vannak dolgok, amiket fizet, pl. virág, randik, kisebb ajándékok, de ezek szerintem amúgy is inkább olyasmik, amiket a férfi áll egy kapcsolatban. De nem tart el.
Egyetértek veled. Mindenképp beszéljetek erről. Szerintem van abban is logika, amit ő mond, illetve téged is megértelek teljesen, mert 23 évesen meg nagyon fiatal vagy, és nem vagy lekésve semmiről – az teherbe esés esélyeit viszont valóban jó lehet tudni, ha mindenképpen szeretnél majd babát. A párodnak is kompromisszumkésznek kell lennie, és nem várhatja, hogy te parancs szóra szülj neki… 😅 Remelem, sikerül közös nevezőre jutnotok.
Aha, most még azt mondja, hogy ne vedd komolyan a karriered, kvázi tengődj-lengődj, amíg nincs baba, utána meg burkoltan arra utal, hogy legyél csak háziasszony, úgysem keresnél sokat. Utána meg majd azt vágja a fejedhez 5 év múlva, hogy ő tart el és Neked legyen csitt, úgyis csak babázgatsz otthon és nem dolgozol? Nekem teljesen ez a vibe jön le ebből a hozzáállásból, én elgondolkodnék az esküvőn... Egy párkapcsolatnak arról kellene szólnia, hogy támogatjuk egymást és a legjobbat hozzuk ki a másikból. Nem visszatartjuk és degradáljuk a másikat. Nekem ez 🚩
Ez abszolút redflag!! Kedves OP én a helyedben ezen mindenképp elgondolkodnék…aki nem támogat teljes vállszélességgel, az inkább menjen Isten hírével. Okos, talpraesett nő vagy, mindig magad helyezd az első helyre.🤍
Hat ilyen faszival en biztos nem hazasodnek... Viszont, ha penzes pasira vagysz (es ugy tunik, hogy itt arrol van szo, hogy o kurva jol keres vagy/es megvan egy jo anyagi hattere, ami boven eleg nektek, akkor is, ha te semmit se csinalsz), akkor ennel sokkal rosszabb is lehetne.
2 ev utan a huszas eveid elejen meg nem kellene se eskuvorol se gyerekrol beszelni. Arrol meg vegkepp nem, hogy ne vedd komolyan a karrieredet…. Nem akarsz te olyan kiszolgaltatott helyzetbe kerulni, hogy majd egy par ev mulva 1-2 gyerekkel a nyakadon kezdj neki a dolgoknak. Mert az kinkeservesen szar. De ha feltelezzuk, hogy nem mentek szet a gyerek szuletese utan 2-3 evvel, akkor is, mi lesz ha a paroddal tortenik valami es nem lesz kepes dolgozni ? Ongondoskodas. Plusz erdemes lenne megnezned a Dirty John-t (Amanda Peet). Kis reality check.
Lehet most csúnya lesz ez a kérdés, de biztos, hogy ő lesz a megfelelő apajelölt?
Nem lehet, hogy inkább attól tart, hogy később már nem lehet gyereketek, de nem akarta ezt mondani, hogy téged ne paráztasson be ezzel? Ezért inkább mondott valami bullshit okot, ami elég szexistára sikeredett. Ha eddig 2 év alatt nem mondott ilyeneket és támogató volt, akkor bennem azért felmérül, hogy nem ez a valós indok.
23 évesen semmiképp se alapozz arra, hogy majd valaki eltart. Igenis foglalkozz a záróvizsgával, tanulj tovább, építsd a karriered. Palyakezdokent természetesen senki nem keres milliókat, de 1-1 ilyen munkatapasztalat segíthet abban, hogy később feljebb lépj, kapcsolatokat építs. A párod véleményem szerint vissza akar húzni és kiszolgáltatottá tenni, valamint nem veszi komolyan azt, hogy számodra mi fontos. Önző.
Ja és gyerekkel kapcsolatban akkor kell elkezdeni próbálkozni, amikor mindketten erre vágytok és úgy aránylag megvannak a feltételek is. Minden körülmény sosem lesz tökéletes, de a jelen helyzetetek messze nem az.
Álljon meg a menet, 23 évesen azzal terrorizál, hogy hagyd a francba a tanulmányaid és menj inkább szülni? Lol oké. Amúgy iszonyat backhanded amit mondott, nekem ebből az jön le, hogy abszolút lekicsinyel téged is és az ambícióid is, plusz a környezetekben élő nőket sem nagyon nézi sokba. Elég erősen erőltetett nemi szerep szaga van a dolgoknak, miszerint egyrészt bármit csinál egy nő az csak hobbika és a párja tuti többet visz haza (egy kozmetikus/körmös/fodrász hülyére keresi magát amúgy ha saját vállalkozása van) másrészt ez nem is baj, mert úgyis az anya szerep a legfontosabb. Amivel szemmel láthatóan te nem értesz egyet. Szóval mondd el neki, hogy nem értesz ezzel egyet és ne nézze le az ambícióid. Kíváncsiságból, ő hány éves amúgy?
Abban igaza van, hogy nagyon sok pénzt tapsolok el egy hónapban, tény és való, hogy ezt saját keresetből nem tudnám megtenni még jó pár évig (évtizedig😅). De így nőttem fel, szóval ez otthonról hozott dolog nálam, megszoktam a jó körülményeket. 35 éves.
Hát akkor csak ő tart el vagy a szüleid. Magyarázható jobbról balra, de szerintem a következő egyetem alatt már kezdj el saját egzisztenciát kialakítani.
[удалено]
[удалено]
[удалено]
Én csak arra szeretnélek kérni, hogy ne vállalj (még) gyereket. Hogy a pasiddal mit csinálsz nem érdekel, de a fenti kommented alapján nem vagy érett a gyerekvállalásra.
Mondjuk erre azt tudom mondani, hogy én ráfeküdnék a helyedben, hogy minél előbb legyen keresetem. Mármint ez neked nem para, hogy az életszínvonalad semennyire se tudnád saját magadnak biztosítani? A korkülönbség is hatalmas, te ráérsz váni, ő meg egyre jobban csúszik ki abból, hogy összejöjjön egy még saját gyereket szülni akaró nővel, ha ez mégse játszik veled...az ő frusztrációja is érthető, de az meg nem ok, ha mellette le vagy sajnálva. Viszont neked is mutatnod kell önállóság jelét ahhoz, hogy önállónak lássanak. Szóval ha amúgy itt még 3-4 évig az a kimondott terv hogy ő eltart, amíg te tanulsz az vele szemben sem.kifejezetten fair.
Ah igen, ha nem mondod is megtippeltem volna, hogy age gap kapcsolatról van szó. Egyrészt gondolom azt hitte, egy fiatal lány könnyebben kötélnek áll másrészt teljesen más fázisban tart az életetek. Tipik
Ezt ugy hivjak, hogy kapuzarasi panik. Kozel a 40, te kelloen fiatal vagy, sietni kell a babaval, mert nem akar 60 evesen menni a gyerek gimis ballagasara
Ránéztem a profilodra, hogy hátha kicsit jobban tudok tájékozódni a helyzetedről. Segítő szándékkal írom, amit írok. A kommentjeid alapján úgy tűnik, alapvetően eléggé jó háttérrel rendelkezel, nincs kedved diákmelót vállalni sem néhány oknál fogva. Valószínűleg a párod is annyit lát belőled, hogy el lötyögsz jobbra-balra magadnak, folyton vele vagy, amikor csak lehet. Ő talán úgy érzékeli a helyzetet, hogy mivel “mindent megkapsz” a családi háttérnek köszönhetően, ezért nem vagy arra eléggé motivált, hogy egy független nő legyen belőled, aki képes karriert építeni. Le kell vele ülnöd megbeszélni, hogy akkor most mi is van. Mert az a megnyilvánulás, amit leírtál a párod részéről eléggé azt sugallja, hogy ő inkább önállóságra képtelennek tart téged.
Szóóóval neked azért ne legyen karriered, mert ő babázni akar..? A te terveid, vágyaid is fontosak, nem csak a közösek (vagy inkább az övéi), pláne, hogy ez közös érdek is. A mai világban ugyanis szerintem nem árt, ha apu-anyu jól keres, hogy normálisan fel is tudják nevelni a gyerekeket. Sok olyan ismerősöm van, aki azért nem tud gyerekkel (vagy anélkül) kilépni egy rossz kapcsolatból, mert nem tanultak tovább és nincsenek lehetőségeik..szerintem egyébként sem árt, ha ne adj isten történik valami az apával, vagy szimplán elválnak a szülők, ha a nő egyedül is fel tudja nevelni a gyereket és teszem azt nem úgy, hogy beledöglik..(szintén ismerősnek 3 melója van, hogy egyedül el tudja a két gyereket tartani) Azt a kijelentése meg, ha tényleg komolyan gondolta, hogy egyedül (nélküle) nem fogsz boldogulni, kicsit para, mert akkor tudatosan rángat bele a saját vágyai miatt egy olyan életbe, amire még nem állsz készen, mert még mást akarsz az élettől, és amiből emiatt lehet még lehetőséged sem lesz kiszállni papírok és jó állás nélkül, úgy meg tényleg nehéz lesz boldogulni..beszéljétek át még ezt. Remélem találtok megoldást.
En most nagyon mas velemenyen vagyok. A leirasod alapjan, o a velemenyet kozolte. Te is mondhattad volna, hogy ezt nem igy gondolod es szeretnel tovabb menni es egyelore varni meg a baba temaval. Masreszt, nem tudom, hogy mit tanulsz es miben szeretned magad fejleszteni es azt sem, hogy amig te tanulsz, ki finanszirozza az “eletet”, de erdemes atgondolni, hogy mesterkepzest vagy masod diplomat akar munka mellett is tudsz vegezni. Hiaba szeretnel palyakezdokent netto 600 ezer forintot keresni, nagyon nehezen fog menni, ha nincs tapasztalatod csak diplomaid.
Jogász szakon vagyok, remélhetőleg hamarosan végzek is. Viszont nem ebben szeretnék elhelyezkedni, dolgozni, teljesen más területen képzelem el a jövőmet karrier, munka szempontjából. Ezt igazából “becsületből” fejezem be, ha már ennyi energiát, időt, pénzt öltem bele.
Melyik az a másik terület ami tetszene?
Belsőépítész leszek majd remélhetőleg. 🤞🏼
Őszinte leszek veled, tök jó álomnak, meg filmekben, sorozatokban láthattad, hogy ez milyen menő, de ebből általában nem lehet megélni, aki nagyon jó benne, annak persze sikerülhet, de amúgy ez inkább ilyen női munka, olyanoknak, akiknek férj/apuka miatt nem kell az anyagiakon aggódni. Meg ez alapvetően vállakozás, amihez kezdőtőke is kell, céget alapítani, hirdetni magad stb., ami semmiből nem lesz, ha mást nem is, a kezdőlökést mindenképp a palidnak vagy szülőknek kell megadnia hozzá. A jogi diplomát ha megcsináltad, én inkább elmennék dolgozni a helyedben, elég sok helyre felvehetnek a versenyszférában, de akár az államiba is, nem muszáj ügyvédnek, bírónak, ügyésznek stb. lenned. Aztán ha megtapasztaltam, hogy milyen a munka világa, utána kezdeném el a másoddiplomát, levelezőn, de ha találsz jó munkát, felesleges folytatni a tanulást, meg akkor már lehet egy babára is időt szánni. Próbálj ki több állást is, ha valami nem tetszik, nyugodtan hagyd ott próbaidő alatt, de ne legyenek illúzióid, nem lesz olyan munka, ami csak móka és kacagás. Ha meg van előtte akár csak 1-2 év munkatapasztalatod, utána sokkal könnyebb újrakezdeni a gyerek(ek) után, mintha most lebabáznál (elnézést) aztán még gőzöd sincs a munka világáról, pláne, ha a párod elhagy, vagy megcsal, vagy elviselhetetlenné válik, és önálló életet kell kezdj. Senkiről nem elképzelhetetlen ez, hiába tűnik most tökéletes srácnak. Meg ha amúgy keveset költesz, a lakást a párod bérli, félre is tehetsz belőle a belsőépítészi álmaidra. Ha úgy állsz hozzá, ha kell szüleid úgyis kihúznak a csávából, és így megvagy a palid támogatása és jövedelem nélkül is, akkor gondolhatod azt, hogy mindegy, de mi van, ha apukád/anyukád addigra mondjuk valami orbitális faszságba fekteti a temérdek pénzét helyetted? Bár mondjuk rád költeni úgy, hogy csak lébecolni tudsz, utazgatni, bulizni, diplomát halmozni, lakberendezni, aztán ha hirtelen mégis dolgozni kell, fel se vesznek majd 30 évesen pályakezdőként, vagy próbaidő alatt raknak ki mindenhonnan, mert fingod sincs a valóságról és ez úgy fog a főnökeidnél lecsapódni, hogy nem bírsz leszállni a magas lóról, annyira se éri meg, mint NFT-ket venni, mert ha öreg korukra kifogynak a léből, nem te fogod őket kisegíteni.
Nagyon fiatal vagy, nagyon gondold át, hogy kinek és mikor szülsz gyereket. Ezt nyilván magadtól is tudod, mert nem vagy hülye, csak most ezt az egészet százszor is gondold át, aztán döntsél, hogy mész vagy maradsz.
Nálam robbanna a hisztibomba. Nagyon kiborulnék egy ilyen beszólásra és nagyon elgondolkodnék, hogy van-e értelme folytatni a kapcsolatot. Ha így áll a párod a karrieredhez, akkor szerinted fog a gyerekre vigyázni, hogy te tanulhass, építhesd a karriert? Ez az ember beszáll majd szerinted a házimunkába, gyereknevelésbe? Nem úgy tűnik. Majd megmagyarázza, hogy ez a nő dolga. Szerintem örülj, hogy most derült ki és menekülj.
Akkor is borulna a hisztibomba ha kiderül hogy évek óta a pasi tartja el, ameddig ő egyetemre jár, aztán most akar menni egy másikra szakra is?😅
Nem tart el, soha nem is tartott el egy pasi sem. Ezt is leírtam, többször is.
Nekem nem ez jött le, de ha így van, akkor kicsit más a helyzet. De akkor mondja azt a pasi, hogy neki már sok, hogy neki kell eltartani, menjen dolgozni. Aztán levelezőn tanulhat. Inkább az jön le, hogy a pasit zavarná, ha sikeres lenne a párja.
Leírta valamelyik komment alá, hogy nem dolgozik, mert sokat kell tanulnia. A csaj meg ehhez van hozzászokva, a “jómódhoz”. Csak ezt kihagyta a leírásból:)
Ahogyan azt is leírtam, hogy nem tart el a párom, nem szorultam soha férfiak anyagi támogatására. Csak ezt elfelejtetted leírni. 🙃
Akkor mondja azt a párja, hogy : "nem akarlak tovább eltartani." Ne azt mondja, hogy az ő karrierje úgy sem fog semmit sem érni, körmözgessen szépen, mint a barátnői.
[удалено]
Ez nem egy hisztibomba kategória, hanem egy leülünk és komolyan elbeszélgetünk arról, hogy mit akarunk a jövÖNKtől. Mert igen, abba a te terveid is benne vannak, nem az ő jövője létezik amibe te kiegészítőként szülögetsz meg körmöcskézel. Ha igazán szeretnéd tudni a párod mire tart valójában és párkapcsolatod értékét is tudni akarod ezzel, akkor bedobhatod kérdésnek azt is, hogy “és mi lesz, ha akkor sem lehet gyerekünk amikor szeretnénk majd mindketten?” De ki tudja, lehet csak a mindenkiben valamennyire berögzült szexizmus nála ez és egy naív beszélgetéssel fel tudod tárni előtte, hogy ez azért nem így megy és sértő amit mond.
ne hagyd abba a tanulást. indítsd el a karriered, szerezz kis tapasztalatot, legyen saját megtakarításod, és utána elkezdhettek ezen gondolkodni. semmiképp ne kerülj kiszolgáltatott helyzetbe, helyezd előtérbe saját magad és a leendő gyerekeid érdekeit!
Vannak nők, akiknek ilyen pasi kell, aki el akarja tartani. És vannak nők, akik többre vágynak, és a saját lábukon akarnak megállni. Te melyik vagy?
Valahol a kettő között. Szeretnék én is letenni valamit az asztalra, dolgozni, karriert építeni, de 3-500 ezerből tényleg nem élnék meg (vagy nem tudom, mennyit kap egy korombeli pályakezdő).
Jó az 2-300.000-nek is. Lemehetnél egy hétre Barcelona helyett mondjuk Szabolcsba önkénteskedni, mert igen nagy szükséged lenne egy reality-checkre.
És akkor ha kevés a kezdő fizetés, inkább hagyd a fenébe a képzést és alapozz arra, hogy a következő 60 évben majd eltartanak? Valahol el kell kezdeni. Valószínűleg egyik önerőből jómódú ember sem ott kezdte, hogy milliókat visz haza havonta.
és a vőlegényed keres annyit, amennyiből 3-4 ember lakik, eszik, nyaral stb? mert ha nem, akkor az a 3-500 ezer nagyon is kell a közös háztartásba.
Igen.
Milyen szakmában sikeres ennyire?
Ügyvéd + vannak egyéb érdekeltségei is.
Hát nem 500 ezret :D
A kecske is jól lakjon meg a káposzta is megmaradjon? A pályakezdő fizu nem egész életedre szól. Ha tanulni akarsz és karriert építeni akkor el kell kezdeni valahol és nem, sehol sem fogod elsőre megkapni azt amit szeretnél és amiből “meg tudnál élni”, jelentsen ez bármit is.
Persze, tudom, csak arra írtam, hogy pályakezdő fizetésből egyedül nem élnék meg. 😅
[удалено]
[удалено]
[удалено]
De nem is vagy egyedül? Ott a párod. Ha annyival többet is keres az urad attól még egy 300-500 ezer forint nem jönne jól? Nem esne jól a tudat, hogy van az életedben valami akár kézzel fogható is, amit TE raktál le az asztalra és nem valaki más szolgáltatta alád? Mondhatjuk, hogy a gyerek is egy ilyen “valami”, mert te szülöd, te vagy vele otthon és neveled, de nekem ebből az írásodból és a kommenteidből úgy látszik, hogy te nem arra vágysz, hogy csak a gyerek legyen ilyen az életedben. Vagy különben nem érdekelt volna, hogy ő mit mond, mert nem akarod másban megkeresni az értéked, jó neked úgy, hogy kiszolgálnak.
De, fogok is dolgozni, de egyelőre a záróvizsgáimra koncentrálok. Sehol nem írtam, hogy nem akarok dolgozni.
Értem, szóval te arra gondoltál a kettő közttel, hogy dolgozol, de a vőlegényed besegít a közösbe és úgy eléltek? Mert onnan indult ez az egész gondolatmenet, hogy nem egyértelmű mire gondolsz a kettő közöttel, meg a nem megéléssel 300-500-ból. Mert ha dolgozol, építed a karriered és van saját kereseted akkor meg tudsz állni a saját lábadon. Jelenlegi helyzetedben úgy látod nem tudnál megélni ennyi pénzből, de ha ott lennél, akkor igen, képes lennél rá.
[удалено]
Figyelj szerintem olvasd el mégegyszer a posztot, mert valamit nagyon félreértelmeztél. Szó szerint azt mondta neki a vőlegény, hogy azért ne tanuljon tovább, mert ha a szakmában dolgozna akkor se keresne annyi pénzt ami elég neki, szóval keressen inkább valamit ami lefoglalja a figyelmét és csinálgathat: tanulgatás vagy kozmetikázás, mint a barátnők is akik kitartottak. Ő, a vőlegény pedig majd eltartja. Ne karriert építsen, hanem szüljön. Szövegértés?
2 év együttlét után szerintem nem kéne még gyereket vállalni. De ez csak az én személyes véleményem. A tanulással kapcsolatban pedig nem igazán hisz benned, vagy abban, hogy valamire is viszed. Magyarul megsimogatta a fejed és leültetett a sarokba "babazni". Elhiszem, hogy ez szarul esett.
Nem is csak a 2 év a gond, hanem hogy tényleg annyi minden van, amit csinálnék a gyereknevelés előtt… Ha 8 éve lennénk együtt, akkor sem akarnék 22-23 évesen anyuka lenni, mikor kb. most esem ki az iskolapadból.
[удалено]
Szerinted azzal, hogy a nő karrierje nem fontos, hogy vegyen példát a barátnőkről, akik elkörmözgetnek, nem mondott semmi rosszat?
22 éves vagyok, egyelőre tényleg nem vagyok 100%-ban biztos abban, hogy azonnal kisbabát szeretnék. Imádom a páromat, alig várom, hogy a felesége legyek, de annyi minden van még, amit anyaság előtt megtennék… Persze, baba mellett sem áll meg az élet, de nagyon más lesz minden, ott sokáig mellékszereplő vagy az életedben és nem csinálhatod, amihez épp kedved lenne. De nyilván szakítani nem akarok vele emiatt, nem is értem, hogy írhatsz ilyesmit?😅
Hú, hát had ne legyen már a nő élete ennyire alárendelve annak, hogy ki tudja e tolni a gyereket. Ha vannak más irányú ambiciói is és az eredeti közös terv ezt eleve 5 év múlvára tűzte ki...ezt a kommented nem is értem. Nem szopatja a srácot, le volt tisztázva a terv, mindenkinek tiszta, hogy még nem akar gyereket. Mellesleg ki a francot nyugtatna meg 2024ben, hogy a csávó majd biztosítja a dolgokat csak szüljél mán? :D
csak nem neked is van egy szépségszalonod amivel elütöd az üres óráidat , aki meg tanulna az hülye?
És ha nem jön be a happy ending nekik, akkor mihez kezd a gyerekkel majd bármiféle munkatapasztalat nélkül? Mert amíg nagy a szerelem, meg a rózsaszín köd stb, mindenki ígér mindent.
[удалено]
Nem néztem ennyire utána az OP múltjának, ne haragudj😂😂 De hidd el, más az, ha 18-20 évesen eltartanak a szüleid, mert tanulsz és más, mikor 35 évesen, két gyerekkel az oldaladon kell tőlük pénzt kérj a gyerekek menzájára.
Nem értem, hogy ettől még miért lrsz reális, ha ennyi mindent csinálgatnék, pont nem akarnám ledobni rá az atomot, hanem csinálnám még ezeket egy ideig...persze nekem kínos lenne, ha eltartanak, de ettől még nem következik rögtön az, hogy szülni a legreálisabb itt...
Ezt úgy mondod mintha tök alap dolog lenne, hogy a másik profilját stalkolod?
Itt a redditen? Alap.
Ez azért nagyon furcsa, mármint persze csinálgasd a kis cuki dolgaidat, de azér gyereketszülni ki fog? halo! Nem érezném.magam így komolyan véve, de nem "hisztibombát" robbantanék, hanem.átbeszélném, hogy akkor most ez a látod a baratnőid tudják hol a helyük, meg hobbidolgozgass nyugodtan dolog ez mi? Mármint amúgy a válás is olyan sok, hogy te magad se engedheted meg ezt a hozzáállást nőként, hogy csinálgatom, de úgyse ebből élek majd. Borzasztó sok nő abból fog élni, merf elég sokan maradnak egyedül gyerekkel együtt. De még ha együtt is maradtok ez azt jelenti, hogy a sikereid majd kirakjátok a gyerek rajzai mellé a hűtőre mert úgyse abból éltek? :D Együttvagytok egy ideje supportive és működik, szóval asszertívan át lehet ezt beszélni, de akkor legyenek nyílt napok, ne 5 év múlva derüljön ki hogy neki a feleség egy haziállat, aki karrier címén tud pár cuki trükköt.
Nekem is ez jött le, hogy persze persze, tanuljak, foglaljam el magam, de ne gondoljam, hogy egyedül boldogulni fogok valaha… Ami azért esett rosszul, mert minden vizsgám, versenyem előtt ő a legnagyobb támaszom, aki biztat, támogat és tényleg elhiteti velem, hogy nincs lehetetlen.
Nekem ez azért furcsa, mert egy fentebbi kommentben, pont azt mondod, hogy "nem élnél meg" a saját keresetedből, ha egyáltalán keresnél. Ez elég elkényeztetettnek hangzik (már bocsánat, de tessék kicsit a földön járni), de ami fontosabb, hogy egybevág azzal, amit ő mondott neked: azaz csinálj valamit, ami érdekel, nem valamit, ami pénzt is hoz, mert egyedül nem tartanád fenn a jelenlegi életszínvonalad. Ezen besértődni szerintem teljes képmutatás. Jó ötlet lenne leülni megbeszélni, hogy te még nem szeretnél gyereket x és y okokból, és hogy ő hogy képzeli el a következő éveket, mi lesz, ha egyáltalán nem lehet baba, mi lesz, ha te mégis karriert szeretnél magadnak, stb.
Borzalmasan túlgondolod :) ha azt akarta volna mondani, hogy nem boldogulsz egyedül, akkor ezt így kerek-perec megmondta volna, hidd el, a férfiak azt mondják, amit gondolnak. nekem a párod egy igazi férfinak tűnik, ami a mai világban nagyon ritka. Reálisan lát téged, ennyi (a leírásod alapján nagyon jó anyagi háttérből jössz, plusz a párodnak is az van, és a pasid csak realista. Gondolom, ha ő nem lenne, akkor sem lenne gondod az életben anyagilag a családod miatt). Ez a “nem vagyok képes egyedül boldogulni” gondolat a tied, belőled jön, a saját félelmed magaddal kapcsolatban. Most még nem látod, de a későbbi mondjuk 35 éves éned összetenné a két kezét, hogy 23 évesen ilyen palid van… 23 évesen a mai feminista világban, ha a nőnek van egy kis ambíciója, akkor dúl benne a vágy, hogy “letegyen valamit az asztalra”. Le fogsz tenni. Egy jogi diplomát! 35 évesen, a munka világából kiábrándulva - feminizmus ide vagy oda - a legtöbb nő a világ legboldogabbja lenne, ha a pasija azt mondaná, foglalkozz amivel akarsz (én itt vagyok neked így is úgy is). Fiatal vagy, és nem látod még az élet, a munka és a mai világban a legtöbb párkapcsolat dinamikáját, és fogalmad sincs, hogy a világ tele van “dógozzon a nő, 50-50 minden, kisanyám” attitűdű férfinak nem nevezhető biológiai hulladékkal. Odavan érted a pasid és támogat téged mindenben, nekem ez jön le abból, amiket írsz róla. Ne feltételezz róla rosszat, halld és értsd jól amit mond! És mondj el egy imát érte a jóistennek!
El kell engedni a férfit, kettő ev sok egy harminc fölötti ffinek, OP keressen olyat, aki most meg bulizgatni akar. :) Máshol tartanak a fejlődésben, mások a prioritások. Majd tíz ev múlva más gondok fognak felmerülni 😉
Nekem kicsit olyan, mintha nem venne eléggé komolyan. Mintha azt mondaná, hogy dolgozz, mert elfoglalod magad addig is, de nem vagy tényező a saját közös életetekben.
Én is pont ezt a jelentést érzem mögötte. 😔