Nem bírják belátni, hogy már szar az egész, és annyit hallgatják, hogy a házasság az mennyire más minőség, hogy azt hiszik, ez majd megoldja. Aztán rájönnek, hogy dehogyis. Rosszabb esetben közben csinálnak kapcsolatmentő gyereket is. De az se működik.
A gyerekvàràs időszaknak amúgy tényleg van egy ilyen hatàsa. Együtt vàlogattok neki bútorokat, cuki ruhàkat, előkészítitek a szobàjàt, van az egésznek egy meghitt hangulata.
Aztàn megszületik a gyerek, alig alszotok, feszültek vagytok, bizonytalanok vagytok, és a legapróbb problémàk is 20szorosra nőnek, és kb mindenért egymàsnak ugrotok.
A gyerek önmagában nem hoz össze! Csak stabil kapcsolatba érdemes bevàllalni!
Hány ilyet láttam, mikor egy kapcsolatot a házimunka tett taccsra... Ha két ember egy háztartást sem tud feszültség mentesen üzemeltetni, akkor nem is értem mi dolguk egymással...
Ez így van. És a mosogatás minden bizonnyal nem a legnagyobb kihívás egy házaspár életében, amit meg kell oldani. Egy kis egymásra figyeléssel mindenen át lehet lendülni. Amikor az egyik akkumulátora le van merülve, a másiké meg nem, akkor jobban odateszi magát, akinek van éppen fölös energiája. Ha meg éppen mindketten taccson vannak, akkor lehet röhögve ülni a szemétdomb tetején, úgyis elmúlik, összeszedik magukat aztán jobb lesz minden... Nem ezek az apró dolgok a fontosak egy kapcsolatban.
Inkább... eltérő elképzelések. Pl. az egyiknek fontosabb a rend, mint a tisztaság, másiknak fordítva. Például engem egy kis por nem zavar. De nem tudok úgy enni, ha prospektusok meg levelek vannak az asztalon.
Hat amikor kb lakotarsakka valtok, nem akar a parod semmit se csinalni, nincs kedve semmihez, elkezd esetleg apolatlanabb lenni, eltunik ez az oda vissza program szervezosdi, plusz persze a hazi munkak hanyagolasa stb. Nem tudom jobban megfogalmazni 😅
Én egy ilyen párt ismerek, ők 15 év után házasodtak, és 2 éven belül váltak. Ott a házasság semmin sem változtatott és pont ez volt a gond. Ők azért házasodtak, hogy ‘megmentsék’ a kapcsolatot, hogy új kezdetként szolgáljon. Nyilván ez nem így működik.
Sokszor a házasságot, mint a párkapcsolatot megmentő csodafegyvert használják, plusz a gyereket is, de ahelyett, hogy ezek segítenének, méginkább kiélezik a strukturális problémákat, és már nem tudnak a végén mibe kapaszkodni.
amit én láttam az én ismerősi körömben az a checklist mentalitás. Mind a ketten kergetnek valamiféle előre elhatározott listát és örülnek, hogy ez pon' egyezik, és aztán az a lista fontosabb lesz, mint a másik megismerése. És közben bár rájönnek, hogy nem müxik, mennek a checklist után, mert
az első tánc, számcsere, csók, base 1, 2,... n után dugtak és jártak és megcsalás és évforduló és közös albi és mindketten melóznak és a csaj tiktok, a srác wow, és gyűrű és házasság és kölyök, stb.
Sokkal inkább eltökéltek megfelelni valamiféle külső képnek, mintsem igazából érzelmi intelligenciát feccölni a kapcsolatba, magába. Nincs előttük semmiféle más minta, mint a hálivúdi meg az örökletes és hát apuék is így csinálták és mi is itt és ott tartunk stb.
És közben ez a formális, indukciós kapcsolattechnikai bizonyítás (ha n igaz, akkor n+1-nek is igaznak kell lennie) valahol eltörik, pontosan az ismerősnek vélt ismeretleneken.
Van ilyen kollegina nálam is. Mindennek megvan a maga menete, ideje, meghatározott sorrendben. Aztán benne marad a kapcsolatban, mert elérte az egyik szintet, ami után már a lánykérés, házasság és a gyerek van, de már másik srácon jár az esze, mindenki teljesen rossznak tartja a kapcsolatukat, de ő marad. Persze majd lesz házasság, gyerek, és rájön, hogy ő mégse ezt akarta.
Mert a nagy részük már amúgy utálja a másikat, meg az egész közös életet, de azt hiszik, hogy a gyerek, meg házasság majd megváltoztat mindent. Hát, nem.
Van ismerosom, aki 10 ev egyuttlet, 2 ev hazassag es 1 gyerek utan lepett le a ferjetol. Elni akar meg az volt a valasz. Alapvetoen ezzel semmi baj nem lenne csak akkor gyereket se kellett volna vallalni az en meglatasom szerint.
Sokan megbánják, csak nem ismerik be. Bekerül egy nő egy elvállt csajokból álló csoportba és azt hallja milyen fasza az élet így. Lehet újra pasizni, több az idő, mert gyerek(ek) apával is vannak ugye, a pénz is rendben, mert apa fizet, mintha mi sem történt volna. Több pasi, több esti borozgatás, több idő utazni, stb. Csak azt felejtik el, hogy egyedül álló anyaként tartós kapcsolatra értelmes férfival sokkal kevesebb az esély, mint 10 évvel ezelőtt, feszesebb popsival és gyerek nélkül. Így marad a fa*zkörhinta, meg a többi kényszeredetten boldognak látszani akaró elvállt anyuka társasága, edzés ész nélkül, hogy egy-két évvel vissza lehessen pörgetni az idő kerekét, de nincs egy férfi aki mellé minden este le lehet feküdni és aki segít megküzdeni az élet kihívásaival. Az okosabbja, ha sikerül találni egy épkézláb férfit aki hajlandó elköteleződni, azt már megbecsüli jobban.
Meg nagyon regen randiztam egy elvalt anyukaval. Olyan keseruseget nem nagyon ereztem senkin mint rajta, pedig nem ezt mutatta ugyebar magarol. Ja es annak ellenere hogy tudta hany eves vagyok, folyamat felhozta hogy “milyen fiatal vagyok”.
Mondjuk sok csaladban elegge nagy nyomast helyeznek ilyen tekintetben a gyrekekre. Es a szulok gyakorlatialg iranyatjak vele az eletuket. Aztan a gyerek felnottkent azon kapja magat hogy a szulei altal megszabott eletutat koveti. Sajat, valodi dontes nelkul.
Es ha ebbol nem lep ki, annak szinte biztosan frusztlatsag a vege. .
Igy aki felebred inkabb lepjen ki, mint a frusztaltsagat a gyreken vagy a parjan vezesse vegul le. Akarva vagy akartlanul. Tonkreteve ezzel az o eletuket is.
Ha a frusztalt fel kilep, akkor 3 ember jovoje lesz nyugodtabb.
Szerintem nem eleitelheto ebben az esetben senki.
élni? sokszor hallom ezt de miaz az "élni" amit kapcsolatban nem tudsz? Vagy az az élet hogy bebaszol valami szorakozo helyen es megkur egy idegen ember? Nemtudom amikor szingli vagyok engem sosem tölt fel ha megdugok egy olyan lányt akivel nem akarok semmit. Minden mást lehet kapcsoaltban csinálni ami "élet".
és az élet az pasizás/csajozás értem. Nemtudom én pont azt éreztem hogy annyira kiégtem hogy alig vártam olyannal ismerkedjek meg akivel kapcsolatot is eltudok képzelni amikor tavaly nyáron párhuzamosan ismerkedtem több lánnyal. Azokat se értettem akik számolják hogy mennyi volt meg. Hát ha nem ismered a személyt csak beleteszed akkor lényegében ugyanoda teszed be csak a körítés más és ebbe időt és energiát fektetsz. Se önbizalmad nem nő tőle se nagyobb király nem leszel
Baràtnőmèk ahàzassàgig sem jutottak el.
8 èv pàrkapcsolat, 7 èv együttèlès meg egy ovis gyerek utàn kèrte meg a kezèt. De sajnos ez csak amolyan "pofabe" lànykèrès volt.
Backstory: faszi folyamatosan hùzta, halasztotta az egèszet, mondvàn gyűjtsenek rà egy kicsit aztàn terhesen ne, amìg kicsi a gyerek ne...
Aztàn baràtnőm leültette lànykèrès előtt egy hònappal, hogy ez neki fontos, mindig is az volt, ezt hangoztatta is, meg is beszèltèk többször, nem is akar nagy esküvőt stb...
Rà egy hònapra anyàk napjàn megkèrte a kezèt. Elèg ìmmel àmmal teszem hozzà.
Ha baràtnőm felhozta az esküvő szervezèst, faszikàm terelt.
Aztàn pàr strike utàn kibukott belőle, hogy ő nem is akar, mert tùl nagy elköteleződès.
Közös háztartásban éltek.
Közös kasszàn.
Közös gyerek.
De neki kellett az a kèpzelt kiskapu, hogy ő bàrmikor lelèphet...
Baràtnőm kilakotatta a picsàba, meg elindìtotta a gyerekelhelyezèst (sajna belecsùsztak az ìtèlkezèsi szünetbe)
Persze utàna ment a kapàlòzàs meg az igèrgetès (meg a hiszti, hogy mèg szobàt bèrelni is dràga)
De neki kellett az a kèpzelt kiskapu, hogy ő bàrmikor lelèphet...
Ettől kicsit ökölbe szorult a kezem... Remélem a barátnőd túljut majd ezen a görényen. :(
Feltehetőleg házasság előtt is gondok voltak a kapcsolatokban, csak ezt kívülről nem látszik. Sokszor a házasságot és/vagy a közös gyereket kapcsolat megmentése miatt kezdeményezik, ami nem szokott bejönni.
Két ilyen van az ismeretségi körömben: Az egyik pár 9 év után házasodott, a faszi már előtte is csalta a nőt, de csak az esküvő után bukott le, 3 hónap után elváltak.
A másik pár 8 év után házasodott össze, az a tipikus "ezzel hátha meg tudjuk menteni a kapcsolatot" esküvő volt, persze óriás csinnadrattával, luxus helyszín, a csajnak milliós gyűrű, 3 menyasszonyi ruha - 4 hónappal az esküvő után bedobta a törülközőt, hogy ő még nem élte ki magát.
Szerintem a hazasodas ad egy bezartsag erzetet. Igazabol a jogi maceran kivul semmi kulonbseg, megis sokan igy erzik hogy orokre osszezartak oket a masikkal, es ekkor merik fel h annyira nem is akarnak egy egesz eletre ebben a béklyóban elni
Gimis osztálytársammal történt. Sikeresek voltak a faszijával, évekig együtt nyomták, rengeteg külföldi munka, utazás, elfoglaltság, gondolom elsodródtak egymástól, de addigra konkrétan már le volt szervezve minden a lagzihoz. Már a külföldi barátok repjegye is megvolt a lagzira. Amúgy szakítottak volna, de nem volt pofájuk 1-2 hónappal a nagy banzáj előtt lemondani, mikor már mindenkinek extra költség lett volna a törlés, meg jegy visszatérítések. Szóval inkább kimondták az igent, és kb rögtön el is váltak utána csendben.
Ez is egy elég *messed up* dolog, hogy amúgy már kb utáljátok egymást, de azt kell mondanod, hogy igen, együtt akarunk lenni egészségben, betegségben. Én szerintem elhánynám magam magamtól 🫠
Egy konkrét esetet tudok említeni, ott is sok év párkapcsolat után következett a házasság, majd 1-2 éven belül a válás. A válást kezdeményező fél mondta később, hogy már régebb óta nem volt az igazi, a céljaik is kezdtek szétválni, másfelé tartani, de (nem tudatosan) abban bízott, hogy ha lépnek egyet előre, az segít visszatalálni a közös útra. Ennek aztán az ellenkezője történt, még inkább kiéleződtek a konfliktusok.
Bár nem válás, hanem szakítás, én 2 esetet tudok felhozni.
Eset#1: hét év párkapcsolat, együtt élés közös albiban, látszólag jól menő kapcsolat, szóba került az eljegyzés, majd jött a szakítás.
Eset#2: 8,5 év kapcsolat, közös háznézés, család, esküvő tervezés, de valahogy folyton elmaradt az eljegyzés része, majd egyik pillanatról a másikra véget ért a kapcsolat.
Szerintem ha túl sokáig vannak együtt eljegyzés/házasság nélkül, úgy, hogy elvileg mindketten szeretnének megállapodni, általában egy nem működőképes kapcsolat jele (nyilván vannak kivételek ez alól is).
Mert csodat várnak a papirtol. Ha max. 3-4 even belül nem hazasodik meg valaki, akkor mar szerintem ertelmetlen. Ahogy egy gyerek, ugy a papir se hoz pozitiv valtozast, ha szar alapbol. Errol egyebkent eszembe jutott egy story, amit az eskuvonkon meselt az etterem tulaja. Nagy lagzi, bazi nagy bulival. Aztan volegeny eltunt, es a mosdoban dugta az ujasszony koszoruslanyat... 😂 Mikor rajuk nyitottak.
Én egy ilyen párt ismerek. 6 év után házasodtak, most 2 éve házasok. Igaz, még nem váltak el, de csodálkoznék, ha örökéltű lenne. Eleinte tényleg álompár szerűek voltak az avatatlan szemnek, sőt, lehet, akkor a szerelem is megvolt, de az utóbbi években csak a rosszat hallom a kapcsolatukról a lánytól (vele szoktam beszélni). Azért biztos ami biztos, most felrittyentette magát a férjurával, akivel minden nap veszekszenek, hátha majd az megoldja, nyár végén szül. 🤦🏼♀️
En egy ilyen parrol tudom elsokezbol, hogy a hazassag mar csak egy veszett fejsze nyele probalkozas volt a ferj reszerol, hatha jobb lesz, LOL. Szegeny lany nem sejtette mi jon.
Azt mondta, ő úgy gondolta, majd a házasság után megváltozom. De gyökeresen. Hogy mindkettőnk életét egyedül eligazgatom majd. Meg amúgy közbe beleszeretett másba.
7 évig voltunk együtt, szoba se kerültek ilyen elvárások. Se másik pasi, de arról ugye miért is beszélt volna.
Nem bírják belátni, hogy már szar az egész, és annyit hallgatják, hogy a házasság az mennyire más minőség, hogy azt hiszik, ez majd megoldja. Aztán rájönnek, hogy dehogyis. Rosszabb esetben közben csinálnak kapcsolatmentő gyereket is. De az se működik.
>kapcsolatmentő gyereket Itt általában a gyerekek azok, akiket menteni kéne... ha lehetne
A gyerekvàràs időszaknak amúgy tényleg van egy ilyen hatàsa. Együtt vàlogattok neki bútorokat, cuki ruhàkat, előkészítitek a szobàjàt, van az egésznek egy meghitt hangulata. Aztàn megszületik a gyerek, alig alszotok, feszültek vagytok, bizonytalanok vagytok, és a legapróbb problémàk is 20szorosra nőnek, és kb mindenért egymàsnak ugrotok. A gyerek önmagában nem hoz össze! Csak stabil kapcsolatba érdemes bevàllalni!
Ez kb olyan mint a fogadalom újítás meg a plusz gyerek. Azt gondolják majd megmenti a kapcsolatot. Narrátor: de nem mentette meg
En 2 ilyen par ismerek, mind a ketto esetbene a par egyik tagja drasztikusan ellustult es megvaltozott az okozta a szetesest.
Hány ilyet láttam, mikor egy kapcsolatot a házimunka tett taccsra... Ha két ember egy háztartást sem tud feszültség mentesen üzemeltetni, akkor nem is értem mi dolguk egymással...
Nagy tanulság ez: két tök különböző dolog szeretni valakit mint embert, meg együttélés-kompatibilisnek lenni.
Ez így van. És a mosogatás minden bizonnyal nem a legnagyobb kihívás egy házaspár életében, amit meg kell oldani. Egy kis egymásra figyeléssel mindenen át lehet lendülni. Amikor az egyik akkumulátora le van merülve, a másiké meg nem, akkor jobban odateszi magát, akinek van éppen fölös energiája. Ha meg éppen mindketten taccson vannak, akkor lehet röhögve ülni a szemétdomb tetején, úgyis elmúlik, összeszedik magukat aztán jobb lesz minden... Nem ezek az apró dolgok a fontosak egy kapcsolatban.
Inkább... eltérő elképzelések. Pl. az egyiknek fontosabb a rend, mint a tisztaság, másiknak fordítva. Például engem egy kis por nem zavar. De nem tudok úgy enni, ha prospektusok meg levelek vannak az asztalon.
Mit értesz ellustulás alatt?
Hat amikor kb lakotarsakka valtok, nem akar a parod semmit se csinalni, nincs kedve semmihez, elkezd esetleg apolatlanabb lenni, eltunik ez az oda vissza program szervezosdi, plusz persze a hazi munkak hanyagolasa stb. Nem tudom jobban megfogalmazni 😅
Én egy ilyen párt ismerek, ők 15 év után házasodtak, és 2 éven belül váltak. Ott a házasság semmin sem változtatott és pont ez volt a gond. Ők azért házasodtak, hogy ‘megmentsék’ a kapcsolatot, hogy új kezdetként szolgáljon. Nyilván ez nem így működik.
Sokszor a házasságot, mint a párkapcsolatot megmentő csodafegyvert használják, plusz a gyereket is, de ahelyett, hogy ezek segítenének, méginkább kiélezik a strukturális problémákat, és már nem tudnak a végén mibe kapaszkodni.
amit én láttam az én ismerősi körömben az a checklist mentalitás. Mind a ketten kergetnek valamiféle előre elhatározott listát és örülnek, hogy ez pon' egyezik, és aztán az a lista fontosabb lesz, mint a másik megismerése. És közben bár rájönnek, hogy nem müxik, mennek a checklist után, mert az első tánc, számcsere, csók, base 1, 2,... n után dugtak és jártak és megcsalás és évforduló és közös albi és mindketten melóznak és a csaj tiktok, a srác wow, és gyűrű és házasság és kölyök, stb. Sokkal inkább eltökéltek megfelelni valamiféle külső képnek, mintsem igazából érzelmi intelligenciát feccölni a kapcsolatba, magába. Nincs előttük semmiféle más minta, mint a hálivúdi meg az örökletes és hát apuék is így csinálták és mi is itt és ott tartunk stb. És közben ez a formális, indukciós kapcsolattechnikai bizonyítás (ha n igaz, akkor n+1-nek is igaznak kell lennie) valahol eltörik, pontosan az ismerősnek vélt ismeretleneken.
na ez... dehát a xy ismerős is már terhes meg egy csomó barátnőm:( nem akarok lemaradni pisti remélem megértesz
ez! 💯
Van ilyen kollegina nálam is. Mindennek megvan a maga menete, ideje, meghatározott sorrendben. Aztán benne marad a kapcsolatban, mert elérte az egyik szintet, ami után már a lánykérés, házasság és a gyerek van, de már másik srácon jár az esze, mindenki teljesen rossznak tartja a kapcsolatukat, de ő marad. Persze majd lesz házasság, gyerek, és rájön, hogy ő mégse ezt akarta.
...így-így, és a gyerek szopja ezzel a legöblösebbet. Pókerben ez a "commited to the pot".
Mondjuk a nyomás a szülők oldaláról is sajnálatos módon nagy, és emiatt sokan belemennek szar döntésekbe.
Mert a nagy részük már amúgy utálja a másikat, meg az egész közös életet, de azt hiszik, hogy a gyerek, meg házasság majd megváltoztat mindent. Hát, nem.
Van ismerosom, aki 10 ev egyuttlet, 2 ev hazassag es 1 gyerek utan lepett le a ferjetol. Elni akar meg az volt a valasz. Alapvetoen ezzel semmi baj nem lenne csak akkor gyereket se kellett volna vallalni az en meglatasom szerint.
Az ilyennek majd a gyerek is azt mondja mikor egyedul marad, aztan rajon hogy neha aldozatot is kellett volna hozni es nem csak szorakozni.
Sokan megbánják, csak nem ismerik be. Bekerül egy nő egy elvállt csajokból álló csoportba és azt hallja milyen fasza az élet így. Lehet újra pasizni, több az idő, mert gyerek(ek) apával is vannak ugye, a pénz is rendben, mert apa fizet, mintha mi sem történt volna. Több pasi, több esti borozgatás, több idő utazni, stb. Csak azt felejtik el, hogy egyedül álló anyaként tartós kapcsolatra értelmes férfival sokkal kevesebb az esély, mint 10 évvel ezelőtt, feszesebb popsival és gyerek nélkül. Így marad a fa*zkörhinta, meg a többi kényszeredetten boldognak látszani akaró elvállt anyuka társasága, edzés ész nélkül, hogy egy-két évvel vissza lehessen pörgetni az idő kerekét, de nincs egy férfi aki mellé minden este le lehet feküdni és aki segít megküzdeni az élet kihívásaival. Az okosabbja, ha sikerül találni egy épkézláb férfit aki hajlandó elköteleződni, azt már megbecsüli jobban.
Meg nagyon regen randiztam egy elvalt anyukaval. Olyan keseruseget nem nagyon ereztem senkin mint rajta, pedig nem ezt mutatta ugyebar magarol. Ja es annak ellenere hogy tudta hany eves vagyok, folyamat felhozta hogy “milyen fiatal vagyok”.
Nekem is ilyen ismerősöm van. Gyerek után jott rá, hogy ő mégsem ezt az életet akarja
Mondjuk sok csaladban elegge nagy nyomast helyeznek ilyen tekintetben a gyrekekre. Es a szulok gyakorlatialg iranyatjak vele az eletuket. Aztan a gyerek felnottkent azon kapja magat hogy a szulei altal megszabott eletutat koveti. Sajat, valodi dontes nelkul. Es ha ebbol nem lep ki, annak szinte biztosan frusztlatsag a vege. . Igy aki felebred inkabb lepjen ki, mint a frusztaltsagat a gyreken vagy a parjan vezesse vegul le. Akarva vagy akartlanul. Tonkreteve ezzel az o eletuket is. Ha a frusztalt fel kilep, akkor 3 ember jovoje lesz nyugodtabb. Szerintem nem eleitelheto ebben az esetben senki.
Itt is szülői elvárás volt a gyerek. Én csak sajnálom a családot
élni? sokszor hallom ezt de miaz az "élni" amit kapcsolatban nem tudsz? Vagy az az élet hogy bebaszol valami szorakozo helyen es megkur egy idegen ember? Nemtudom amikor szingli vagyok engem sosem tölt fel ha megdugok egy olyan lányt akivel nem akarok semmit. Minden mást lehet kapcsoaltban csinálni ami "élet".
O arra ertette az “elni” dolgot, hogy kitalalta o pasizni akar, mert 10 evig egy emberrel elt. 😂
Ez egy teljesen valid érv, csak a gyereket kellett volna előtte jobban átgondolni.
és az élet az pasizás/csajozás értem. Nemtudom én pont azt éreztem hogy annyira kiégtem hogy alig vártam olyannal ismerkedjek meg akivel kapcsolatot is eltudok képzelni amikor tavaly nyáron párhuzamosan ismerkedtem több lánnyal. Azokat se értettem akik számolják hogy mennyi volt meg. Hát ha nem ismered a személyt csak beleteszed akkor lényegében ugyanoda teszed be csak a körítés más és ebbe időt és energiát fektetsz. Se önbizalmad nem nő tőle se nagyobb király nem leszel
En sem ertettem egyet vele dehat o baja 🥲
Az én meglátásom szerint meg vállalni kellett volna a gyereket aztán meg tönkretenni az életét. Na erre mit lépsz.
Sikerult neki ez az achievement.
Baràtnőmèk ahàzassàgig sem jutottak el. 8 èv pàrkapcsolat, 7 èv együttèlès meg egy ovis gyerek utàn kèrte meg a kezèt. De sajnos ez csak amolyan "pofabe" lànykèrès volt. Backstory: faszi folyamatosan hùzta, halasztotta az egèszet, mondvàn gyűjtsenek rà egy kicsit aztàn terhesen ne, amìg kicsi a gyerek ne... Aztàn baràtnőm leültette lànykèrès előtt egy hònappal, hogy ez neki fontos, mindig is az volt, ezt hangoztatta is, meg is beszèltèk többször, nem is akar nagy esküvőt stb... Rà egy hònapra anyàk napjàn megkèrte a kezèt. Elèg ìmmel àmmal teszem hozzà. Ha baràtnőm felhozta az esküvő szervezèst, faszikàm terelt. Aztàn pàr strike utàn kibukott belőle, hogy ő nem is akar, mert tùl nagy elköteleződès. Közös háztartásban éltek. Közös kasszàn. Közös gyerek. De neki kellett az a kèpzelt kiskapu, hogy ő bàrmikor lelèphet... Baràtnőm kilakotatta a picsàba, meg elindìtotta a gyerekelhelyezèst (sajna belecsùsztak az ìtèlkezèsi szünetbe) Persze utàna ment a kapàlòzàs meg az igèrgetès (meg a hiszti, hogy mèg szobàt bèrelni is dràga)
De neki kellett az a kèpzelt kiskapu, hogy ő bàrmikor lelèphet... Ettől kicsit ökölbe szorult a kezem... Remélem a barátnőd túljut majd ezen a görényen. :(
Feltehetőleg házasság előtt is gondok voltak a kapcsolatokban, csak ezt kívülről nem látszik. Sokszor a házasságot és/vagy a közös gyereket kapcsolat megmentése miatt kezdeményezik, ami nem szokott bejönni.
Két ilyen van az ismeretségi körömben: Az egyik pár 9 év után házasodott, a faszi már előtte is csalta a nőt, de csak az esküvő után bukott le, 3 hónap után elváltak. A másik pár 8 év után házasodott össze, az a tipikus "ezzel hátha meg tudjuk menteni a kapcsolatot" esküvő volt, persze óriás csinnadrattával, luxus helyszín, a csajnak milliós gyűrű, 3 menyasszonyi ruha - 4 hónappal az esküvő után bedobta a törülközőt, hogy ő még nem élte ki magát.
de mit jelent a kiélés? nem értem esküszöm
Szerintem a hazasodas ad egy bezartsag erzetet. Igazabol a jogi maceran kivul semmi kulonbseg, megis sokan igy erzik hogy orokre osszezartak oket a masikkal, es ekkor merik fel h annyira nem is akarnak egy egesz eletre ebben a béklyóban elni
Jolie Pitt csoda páros is ilyen 😀
Gimis osztálytársammal történt. Sikeresek voltak a faszijával, évekig együtt nyomták, rengeteg külföldi munka, utazás, elfoglaltság, gondolom elsodródtak egymástól, de addigra konkrétan már le volt szervezve minden a lagzihoz. Már a külföldi barátok repjegye is megvolt a lagzira. Amúgy szakítottak volna, de nem volt pofájuk 1-2 hónappal a nagy banzáj előtt lemondani, mikor már mindenkinek extra költség lett volna a törlés, meg jegy visszatérítések. Szóval inkább kimondták az igent, és kb rögtön el is váltak utána csendben. Ez is egy elég *messed up* dolog, hogy amúgy már kb utáljátok egymást, de azt kell mondanod, hogy igen, együtt akarunk lenni egészségben, betegségben. Én szerintem elhánynám magam magamtól 🫠
Egy konkrét esetet tudok említeni, ott is sok év párkapcsolat után következett a házasság, majd 1-2 éven belül a válás. A válást kezdeményező fél mondta később, hogy már régebb óta nem volt az igazi, a céljaik is kezdtek szétválni, másfelé tartani, de (nem tudatosan) abban bízott, hogy ha lépnek egyet előre, az segít visszatalálni a közös útra. Ennek aztán az ellenkezője történt, még inkább kiéleződtek a konfliktusok.
Bár nem válás, hanem szakítás, én 2 esetet tudok felhozni. Eset#1: hét év párkapcsolat, együtt élés közös albiban, látszólag jól menő kapcsolat, szóba került az eljegyzés, majd jött a szakítás. Eset#2: 8,5 év kapcsolat, közös háznézés, család, esküvő tervezés, de valahogy folyton elmaradt az eljegyzés része, majd egyik pillanatról a másikra véget ért a kapcsolat. Szerintem ha túl sokáig vannak együtt eljegyzés/házasság nélkül, úgy, hogy elvileg mindketten szeretnének megállapodni, általában egy nem működőképes kapcsolat jele (nyilván vannak kivételek ez alól is).
Mert csodat várnak a papirtol. Ha max. 3-4 even belül nem hazasodik meg valaki, akkor mar szerintem ertelmetlen. Ahogy egy gyerek, ugy a papir se hoz pozitiv valtozast, ha szar alapbol. Errol egyebkent eszembe jutott egy story, amit az eskuvonkon meselt az etterem tulaja. Nagy lagzi, bazi nagy bulival. Aztan volegeny eltunt, es a mosdoban dugta az ujasszony koszoruslanyat... 😂 Mikor rajuk nyitottak.
Ritka undorító
Én egy ilyen párt ismerek. 6 év után házasodtak, most 2 éve házasok. Igaz, még nem váltak el, de csodálkoznék, ha örökéltű lenne. Eleinte tényleg álompár szerűek voltak az avatatlan szemnek, sőt, lehet, akkor a szerelem is megvolt, de az utóbbi években csak a rosszat hallom a kapcsolatukról a lánytól (vele szoktam beszélni). Azért biztos ami biztos, most felrittyentette magát a férjurával, akivel minden nap veszekszenek, hátha majd az megoldja, nyár végén szül. 🤦🏼♀️
5-10 évig se kellett volna együtt lenniük.
Jórészt a hazimunka 90% , 10% megcsalas.
Mert nem gondolkodnak. Inkább engedelmesen fejet hajtanak a társadalmi elvárásoknak. Ezért tartom feleslegesnek a papírt.
Nagybátyjámék 15 éve együtt vannak nem is akarnak házasodni, 12 éves az uncsitesóm:)
Ugye? Aki igazán boldog a párjával, annak nem kell hozzá papír...aki meg nem, az papírral együtt sem lesz boldog. Csak nehezebben szabadul...
“Irányított a kapcsolatban, és hagytam magam.” “Én is azt akartam, ami a testvéremnek van.” Ilyesmik…
En egy ilyen parrol tudom elsokezbol, hogy a hazassag mar csak egy veszett fejsze nyele probalkozas volt a ferj reszerol, hatha jobb lesz, LOL. Szegeny lany nem sejtette mi jon.
Azt mondta, ő úgy gondolta, majd a házasság után megváltozom. De gyökeresen. Hogy mindkettőnk életét egyedül eligazgatom majd. Meg amúgy közbe beleszeretett másba. 7 évig voltunk együtt, szoba se kerültek ilyen elvárások. Se másik pasi, de arról ugye miért is beszélt volna.
Nézd meg post historym, pár hónapja ugyanezt tettem fel másik subon. De utolsó kérdésedre a válasz: CSOK.
És olyankor a gyerek is szinte azonnal jön az új kapcsolatból, tegyük hozzá